Közélet

Juncker azt javasolta menekültügyben, amit Orbán blöffnek nevezett

Az Európai Parlamentben tart évértékelő beszédet az Európai Bizottság elnöke, a középpontban a menekültválság áll.

Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült átvállalására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - ezt javasolta Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozzák, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és a kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.

A javaslat nem érte újdonságként az európai parlamenti képviselőket: már a múlt hét végén kiszivárgott, hogy 160 ezer menekült átvállalását fogja Juncker indítványozni. Igaz, Orbán Viktor ugyanerről a tervről azt mondta korábban, hogy csak blöff, Szijjártó Péter pedig a mai Népszabadságnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy nem hallott ilyenről.

A menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések - mondta az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén mondott évértékelő beszédet az működéséről.

A bizottsági elnök szerint aki az Iszlám Állam elől menekül, az minden áron el akar jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.

Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió" - mondta az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.

Minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat - fogalmazott. A bizottsági elnök beszámolt a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában. "Hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat, amelyet egyértelműen elhanyagolt az összes politikus" - mondta. Ezzel kapcsolatban említést tett arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.

Juncker azt is elmondta: ő támogatná, hogy a menedékkérők munkát vállalhassanak addig is, amíg a kérelmük elbírálás alatt áll. A schengeni rendszert nem fogják lebontani, azonban szükség van Európa határainak megerősítésére. Szerinte meg kell erősíteni az EU határvédelmi szervét, a Frontexet.

A bizottsági elnök indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá.

Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós tagjelöltek - több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.

Az Európai Bizottság 54 ezer menekült kötelező átvételét javasolja Magyarországtól

Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében.

Az Európát érintő migrációs válság kezelését célzó, a Juncker-beszéddel egy időben nyilvánosságra hozott javaslatcsomagban azt indítványozzák, hogy az európai uniós országok vállaljanak kötelezettséget 120 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. E szám a májusi bizottsági javaslat értelmében Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 40 ezer emberen felül értendő.

Az Európai Bizottság Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.

Juncker EU menekült EP
Kapcsolódó cikkek