Lemondott a német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke

A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.
   
A hivatal az utóbbi időszakban havonta 20 ezer kérelemről döntött, és a menekülthullám fölerősödése miatt még akkor is csak tovább növekedne az ügyhátralék, ha kétszer ennyi, havi 40 ezer ügyet bírálnának el.
   
A BAMF igyekszik ledolgozni a lemaradást, a hivatalnál jelentős létszámfejlesztést hajtanak végre - még a pénzügyőrségtől és a hadseregtől (Bundeswehr) is irányítanak át embereket, és visszahívnak nyugdíjas munkatársakat -, de ezzel is csak nagyjából 4 ezer főre bővül majd a létszám, miközben a kormány hivatalos előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba, ami az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - feljegyzett 438 ezernek majdnem a duplája.
   
Bírálatok érték a hivatalt egy augusztus 25-ei Twitter-üzenete miatt, amelyben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét.
   
A bírálatok szerint ezt az üzenetet szírek "meghívólevélként" értelmezték, és ez okozta a menekülthullám további, drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején. A legtöbb megfigyelő szerint a BAMF és a belügyminisztérium nem mérte fel, hogy a digitális kommunikáció lehetőségei révén az arab nyelvterületen is gyorsan elterjedt hír milyen következményekkel járhat.
   
A Süddeutsche Zeitung című lap csütörtöki beszámolója szerint a szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek keddi egyeztetésén is éles kritikával illeték a hivatal tevékenységét. Ugyanakkor a bírálatok célpontja kevésbé Manfred Schmidt, és sokkal inkább felettese, Thomas de Maiziere belügyminiszter volt, aki a tartományi vezetők véleménye szerint nem rendelkezik részletes, átfogó és a rendkívüli helyzet hatékony kezelésére alkalmas elképzelésekkel, tervekkel.
   
Az első hírmagyarázatok szerint a BAMF 2010 óta hivatalban lévő, 56 éves, tekintélyes szakembernek számító elnökének lemondása nem is más, mint "gyalogáldozat".
   
Thomas de Maiziere egy szerda esti televíziós vitaműsorban kitért a személyét és minisztériumát érő bírálatokra. Rámutatott, hogy nem lehetett előre látni a fejleményeket, különösen azt nem, hogy milyen ütemben növekedik majd a balkáni migrációs útvonalon érkezők száma. Kiemelte, hogy míg a Földközi-tenger felől érkező menedékkérők száma csupán nagyjából 5 százalékkal emelkedett az idén eddig az egy évvel korábbihoz képest, a balkáni útvonalon a 600 százalékot is meghaladó növekedést tapasztaltak, és ez a növekedés kiemelkedő mértékű volt a július-augusztusi időszakban.
   
A tervek, elképzelések állítólagos hiányáról szólva hangsúlyozta, hogy a tárca a tartományi vezetők és a szövetségi kormány szeptember 24-én tartandó úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján olyan jogszabály-módosító javaslatokból álló csomagot mutat be, amely gyökeres változást jelent a menekültügy számos területén.
   
A Ruhr Nachrichten című lap csütörtökön a formálódó csomagról azt írta, hogy egyebek mellett a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes támogatás arányát az ellátásban, hogy csökkentsék a német menekültügyi rendszer vonzerejét mindazok körében, akik nem szorulnak védelemre. A kitoloncolásokkal kapcsolatban pedig a többi között bevezetik azt a szabályt, hogy nem közlik előre a kitoloncolás időpontját, csökkentendő annak veszélyét, hogy a kitoloncolásra jelölt emberek eltűnjenek a hatóságok elől.