Közélet

Parlament: szűrővizsgálatra kötelezik a menekülteket

Hat törvényjavaslatot fogadtak el a parlamentben, majd indul a bürokráciacsökkentő csomag vitája. A menekültügy ma is napirenden maradt.

A négynapos parlamenti munkahét második napja tart most is, a délelőtt hat törvényjavaslatot fogadtak el. Az ülést, miután megemlékeztek az október 6-i gyásznapról, és túljutottak a napirend előtti felszólalásokon, szavazásokkal kezdték.

Ekkor fogadták el a magyar-liechtensteini egyezményt az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról, majd az összes olyan indítványról, amelynek a módosítóit tegnap este vitatták meg. Az 50 évnél régebb ideje nem használt temetők sorsát szabályozó törvény után a villamos energia törvényét szavazták meg - ez a javaslat szabályozza azt, mi történik, ha egy szolgáltató felhagy az egyetemes szolgáltatásával. A közokiratokról és levéltárakról szóló javaslatokat is ma szavazták meg. Majd a bűncselekmények áldozatainak védelmét rendező, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló EU-irányelvek magyar jogba ültetését szavazták meg. Ezek a jogszabályok teszik lehetővé, hogy a biometrikus adatokat olcsóbban kezeljék (ne kelljen harmadszor is új DNS-profilt alkotni, ha már van kettő), illetve nehezítenék a bérrabságot újabb ellenőrző berendezések rendszerbe állításával. Az áldozatokat is jobban segítenék: 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak, a testvérekkel bővül a családtagok köre, akik gyakorolhatják a sértetti jogokat, illetve zárt tárgyalást akár a sértett is kezdeményezhet a saját védelme érdekében, a különleges bánásmódot igénylő sértett pedig azt is kérheti, hogy kihallgatásakor az elkövető ne legyen jelen a tárgyalóteremben.

Kezdődik a bürokráciacsökkentés

Ezután folyt le a vita Lázár János nagy bürokráciacsökkentő törvényjavaslatáról: a miniszter száznál is több jogszabályt módosítana egy csomagban, amivel a terve szerint egyszerűbb és olcsóbb lehet az ügyintézés. Egy vállalkozásnak ma 277 órára van szüksége ahhoz, hogy az adószabályoknak meg tudjon felelni, ez pedig az ország versenyképességét veszélyezteti - mondta a miniszter vitaindítójában. "Amikor a kormány szabadságon van, nyugodtabbak az emberek" - ezt mondta a miniszter a bürokrácia eddigi átalakításairól, és elismerte azt is, hogy az elmúlt 25 évben nem igazán voltak sikeresek a hasonló törekvések. 

Az engedélyeztetési eljárásoknál az lesz az alapelv, hogy az elsöprő többség jogkövető, nem lopni akar: ha hatvan napon belül nem intézik el az állami hatóságok az ügyet, akkor visszajár az illeték (ha ingyenes volt az ügyintézés, akkor jár 10 ezer forint), a vállalkozó pedig úgy állhat hozzá az ügyéhez, hogy az államnak nem volt problémája. Kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él - fogalmazott a miniszter. Egyszerűbb eljárási szabályokat, kevesebb engedélyköteles tevékenységet, valamint rövidebb ügyintézést szeretne. Az építésügy, az adóeljárások, az európai uniós pénzekhez való hozzáférés és az "emberekkel találkozó" közigazgatás területén szükséges mindenképpen a bürokráciasökkentés - sorolta.

A kormánytagoktól meglepően önkritikus vitaindító után abban nem volt vita a kormány és az ellenzék közt, hogy bürokráciacsökkentésre komoly szükség van. Bárándy Gergely MSZP-s vezérszónok is inkább arról beszélt a mostani javaslatok helyett, hogy az elmúlt évek személyre szabott jogalkotása, valamint a központosítás mennyire nem a hatékonyságot szolgálta. A jobbikos Staudt Gábor azt emelte ki: ritka kivétel a törvényben a kéthónapos határidő, a legtöbb esetben ugyanis nincs semmilyen garancia arra, hogy valóban gyorsabb lesz az ügyintézés. A bürokrácia olyan szoros határidőkkel dolgozik már most is, hogy gyakran apró formai hibákra hivatkozva inkább visszadobják a javaslatokat - emlékeztetett. Sallai R. Benedek LMP-s vezérszónok szerint is nehéz egységesen megítélni a javaslatot. Sok egyszerűsítés a társadalom érdekeit szolgálja, azonban rengeteg olyan jogszabályhoz is hozzányúl, amelyek jó irányba vittek. Szerinte a kormány azt gondolja, hogy ha egy kicsit lecsípnek a határidőkből, az már önmagában megoldás lesz.

Ma sem maradhat ki a menekültügy

Ezután vitáztak a Magyar Szórvány Napjáról - ebbe az amúgy minimális vitát sem igénylő, jelképes javaslatba csúszott bele egy igencsak kínos hiba: Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királynak nevezi a törvényszöveg, miközben sosem volt az.

Ennél nagyobb szócsatákat hozott az egészségügyi törvény módosítása, amely nem elsősorban egészségpolitika miatt lehet fontos, hanem mert visszatér az elmúlt hetek első számú témája, a menekültügy ezzel az indítvánnyal köteleznék szűrővizsgálatra a menekülteket. Rétvári Bence expozéjában arról beszélt: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete most stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó járványügyi kockázatot. Ez a kockázat több tényezőből áll: nem ismerik, nem ismerhetik az országba érkező migránsok korábbi betegségeit, a megkapott védőoltásait, és az sem tudható pontosan, hogy az országban, ahonnan jöttek, milyen a közegészségügyi-járványügyi helyzet. Az ellenzéki képviselők arról beszéltek többek közt: a rendelkezés csak többletköltségekre kötelezi a magyar államot, azzal nem kezd semmit, hogy az esetlegesen beteg menedékkérők szabadon mozoghatnak - ezek után a Fidesz, a Jobbik és az MSZP hosszan vitatkozott azon, melyikük hibája az, hogy a menekültek ellenőrzés nélkül mehetnek át az országon. (a jobbikos Szilágyi György már odáig jutott, hogy "a migránsok fölszálltak a tömegközlekedési eszközökre, és ott utaztak a magyar emberek között"). Az LMP-s Ikotity István említette meg: a kormány és a Jobbik arra használja a témát, hogy a menekültekkel riogassanak, miközben a magyarországi járványveszéllyel nem foglalkoznak, amikor például a tűcsereprogramot megszüntetik.

A nap további részében már csak nemzetközi megállapodások kihirdetéséről és magyar jogba ültetéséről folytatják le a vitát: előbb a kormány és az ENSZ menekültügyi főbiztosa közti megállapodás módosításáról tárgyalnak, majd az emberi jogok egyezményét módosító jegyzőkönyv itthoni kihirdetéséről, végül az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány kihirdetéséről.

A képviselők az ülést megszakítva néma felállással tisztelegtek a ma elhunyt Göncz Árpád emléke előtt. A harmadik Magyar Köztársaság első elnökének halálhírét az ülést vezető Hiller István egyetlen mondattal kommentálta: "már életében legenda volt".

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek