Nagy napjához érkezett az amerikai elnökválasztási küzdelem: közép-európai idő szerint délután 1 órakor kinyitnak az első szavazóhelyiségek, hogy aztán a republikánusok 13 államban, a demokraták pedig 11-ben (és Amerikai Szamoán) döntsenek arról, kit indítanának a novemberi elnökválasztáson. A közvélemény-kutatók Hillary Clinton és Donald Trump győzelmét várják - de pontosan emiatt nyerhet nagyot bármelyik riválisuk, ha sikerül borítania a papírformát.
Eddig négy államban tartottak előválasztást vagy jelölőgyűlést. A kevésbé esélyes jelölteket itt nagyjából kiszórták, a kampány pedig országosra fordult, ma azonban több fontos kérdés dőlhet el, mint az elmúlt egy hónapban összesen. Ma például a demokratáknál három államból is több delegáltat küldenek az elnökjelölt kilétét eldöntő nyári jelölőgyűlésre, mint ahány delegáltat eddig Hillary Clinton szerzett. A Demokrata Párt szavazói ma összesen 865, a republikánusok pedig 640 kötött mandátumú delegáltról döntenek. Ez jóval több, mint amennyit eddig kiosztottak, de a végleges győzelem még a ma sikert arató jelöltek számára is távolabb van: 2383, illetve 1237 delegált kell ahhoz, hogy valakiből elnökjelölt váljon.
A demokratáknál Hillary Clintont az eddig szavazó négy államban ugyan megszorongatta Bernie Sanders, február közepén pedig már az országos népszerűségi adatokban is megközelítette őt, de a múlt hétvégén Dél-Karolinában már hatalmas, 74-26 arányú győzelmet aratott a volt külügyminiszter. A déli államok demokratái a közvélemény-kutatások szerint inkább Clintonnal szimpatizálnak, márpedig ma többségben ilyen helyeken választanak. A ma szavazó államok közül a két legtöbb delegáltat adóban, Texasban és Georgiában vannak közvélemény-kutatók, amelyek akár 30 százalékpontos Clinton-előnyt is mérnek, és a sorban harmadik Virginiában is közel 20 százalékpontos fölényt jósolnak. Sanders számára rossz előjel, hogy igazán nagy fölényt neki egyedül a saját hazai pályáján, a mindössze 16 delegáltat Vermontban mérnek (de ott nem akármekkorát: akár 75 százalékponttal is megverheti Clintont) - csakhogy ezt leszámítva ahol ő vezet, ott is inkább döntetlen közeli az állás. Márpedig a demokratáknál minden államban a szavazatok számával arányosan osztják ki a delegáltakat, vagyis néhány kis arányú győzelem nem érhet túl sokat, ha a nagy államokat besöpri az ellenfél. A Sanders legnagyobb szavazói bázisának számító fehér liberálisok inkább a hónap második felében szavazó államokban vannak többségben - kérdés, addig nem kerül-e a most a delegáltak számát nézve 91-52-re vezető Clinton szinte behozhatatlan előnybe délen.
A republikánusok között a szuperkedd Donald Trump óriási győzelmét hozhatja el, az ingatlanmágnás mindössze három államban nem vezet a felmérések szerint. Ha ma akkorát nyer, amekkorát a felmérések alapján várhatunk, akkor egyre többen vehetik biztosra, hogy ő lesz a republikánusok elnökjelöltje - ez pedig csak tovább erősítheti őt. Az ultrakonzervatív Ted Cruz és a pártelit kedvence, Marco Rubio óriási harcban lehetnek a második helyért (Cruz a saját államát, a ma szavazók legnagyobbját, Texast akár meg is nyerheti), de ahogy egyre erősebb Trump, úgy válik lényegtelen kérdéssé, hogy ki lesz a második. Rubio nagyon szeretné maga mögött tudni azokat, akik nem Trumpot akarják indítani, de nehéz volna a párt ezzel kampányolnia, ha ma alig nyer, vagy egy állam sem lesz az övé. Ha igazuk lesz a közvélemény-kutatóknak, akkor Trump ma csak azért nem szerzi meg hivatalosan is a jelöltséget, mert a legtöbb most szavazó államban még szavazatarányosan osztják ki a delegáltakat (néhány állam lesz, ahol ha 50 százalékot elér a győztes, akkor minden delegált az övé, de ez azért nem valószínű). A hónap közepétől szavaznak ott, ahol a győztes kap minden delegáltat - ezek lehetnek a Rubio számára jó helyek, de addigra Trump túlzottan is elhúzhat. Versenyben van még a pártban Ben Carson és John Kasich is, de náluk sokkal inkább az a kérdés, hogy mikor szállnak ki. Eddig Trump 82, Cruz 17, Rubio 16, Kasich 6, Carson 4 delegáltat szerzett.
Az első szavazókörök a keleti parton itteni idő szerint éjjel 1 órakor zárnak, majd hajnal 3-ig szinte mindenhol befejeződik a választás. A legkésőbb, közép-európai idő szerint reggel 6-kor az alaszkaiak végeznek, azaz holnap kora reggelre már ismerni fogjuk az eredményeket. Az előválasztások ezután a hétvégén folytatódnak négy államban, jövő kedden újra sok delegáltat osztanak ki, majd március 15-én a legnagyobb államok közül többen megtartják a szavazást. Vagyis arra is megvan az esély, hogy a következő két hétben kiderül, ki lesz a két elnökjelölt - de ha ez nem történik meg, így is látszani fog, kik a legnagyobb esélyesek.
