Mitől lesz jó a kisiskolások képzése?

Magyarország Egy amerikai tanulmány szerint a jobb alsó tagozatos oktatás több millió forinttal növeli a diákok későbbi jövedelmét. Az előnyök a tanulmány szerint a nyolcadik osztályban még nem jelentkeztek, de később, már a fiatal felnőtt korban viszont igen. A titok valószínűleg az alsóban elsajátított szociális és kommunikációs készségekben rejlenek, legalábbis a tanulmány neves szerzői szerint, akik a Harvard, a Berkeley és a Northwestern egyetemek kutatói közül kerültek ki.

Abban a hazai szakemberek is megegyeznek, hogy alsó tagozaton alakul ki a tanuláshoz való pozitív hozzáállás, ekkor rögzülnek a hatékony tanulási technikák, itt alapozódnak meg a sikeres felnőtt élet szempontjából fontos kulcskompetenciák. „Írni, olvasni és számolni alapfokon mindenkit meg lehet és meg kell tanítani – mondta a Mediaworks megyei lapjainak Csorba József tanító, oktatásszociológus, a Meixner Pedagógiai Egyesület elnöke. – Ezt viszont lehetőleg úgy kell megtenni, hogy ne vegyük el a gyerek kedvét. Az érdeklődését fenntartsuk a világ felé és felkeltsük azok iránt a dolgok iránt, amelyeket tanítunk neki. Én hiába tanítom meg a lemaradó gyereket rengeteg sok monoton gyakorlással a követelmények minimumára, azzal szinte nem csináltam semmit. Azt kell megnézni ugyanis, miért megy neki nehezebben valami, és nem kínozni, hogy jobban menjen.”

Adott a kérdés, hol csúszik el az alsó tagozatos oktatás, ugyanis Csorba József szerint az alsó tagozatos kerettanterv rendkívül korszerű. „A kerettantervben benne van az összes olyan lehetőség, ami a tanító kollégák számára adott lenne ahhoz, hogy megtartsák a gyerekeket az érdeklődő aktív pályán. Viszont van egy olyan pedagógiai kultúránk, amely például már a taneszközök szintjén sem alkalmazkodik a kerettantervhez. A taneszközök egy csomó feladatot tartalmaznak, amit meg kell csinálni.

Környezetismeretből például alsó tagozaton tényleges tudás, amit meg kell tanulni, minimális. Ám a tankönyvekbe bekerült egy csomó dolog, amit a kollégák megtanítanak a gyerekeknek. Ahelyett, hogy azt tanítanák, ami a kerettantervben van. Vagyis hogy szedjünk össze a természetből egy csomó dolgot, csoportosítgassuk őket különböző szempontok szerint, jegyzeteljük le, hogy mi mindent találtunk, próbáljuk meg rendszerezni, figyeljük meg, hasonlítsuk össze. Ezzel meg lehet teremteni a természettudományos gondolkodás alapjait. Ehelyett megtanítják, a háziállatokat meg a vadon élő állatok nagy részét. Vagy mondok egy másik példát. Második osztályban a nyelvtan tananyagnak rácsodálkozásból kellene állnia a kerettanterv szerint. A diákok rácsodálkoznának arra, hogy vannak szavak, toldalékok, nyelvi jellegzetességek, szokások, nyelvi érdekességek. Ehhez képest nyelvtani feladatokban tanítjuk az akadémiai leíró nyelvtant” – magyarázta a szakember.

Egy rossz mérési hagyomány miatt megy el a hazai oktatás a lexikális tudás tanítása felé már az alsó tagozaton is az oktatásszociológus szerint. „Felmérések vannak, ki hogyan teljesít. Megnézik, hogyan tud számolni a gyerek, meg tud-e oldani egy szöveges feladatot. Hogyan tud helyesen írni. Mivel ezeket a képességeket mérik, a tanárok ezekre próbálják felkészíteni a diákokat. Pedig a matematika igazából nem a számolásról szól. Alsó tagozaton azt kellene tanítani, hogy vannak mennyiségek körülöttünk. Van, ami több, van, ami kevesebb. Azt, hogy a mennyiségek változnak. Meg kellene figyelni folyamatokat, majd leírni a matematika segítségével. Mindezt olyan módon kellene tanítani, hogy a gyerek számára természetes legyen, hogy a körülötte lévő világhoz van köze a matematikának. Minden tantárgyat így kellene tanítani. Ezen múlik minden, egy új pedagógiai kultúrán” – fejtegette lapunknak az oktatásszociológus.

Egy korszerűbb pedagógiai kultúra létrehozása a cél

Sok szó esik arról, hogy meg kell reformálni a magyar oktatást. Arról már kevesebb, hogyan. „A változtatásnak két módja van – fejtette ki lapunknak Csorba József tanító, oktatásszociológus. – Az egyik az, hogy holnaptól húzunk egy vonalat, és elvárjuk, hogy teljesen másképp legyenek a dolgok, mint eddig voltak. Valószínűleg ez nem nagyon működik. Mert a tanítás résztvevői rendelkeznek egyfajta szokásrendszerrel, egyfajta tanítási kultúrával, amelynek megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. A másik a lassú, organikus átmenet, amely során létrejönnek azok a pedagógiai műhelyek, amelyek válaszokat találnak azokra a kérdésekre és kihívásokra, amelyek előttünk állnak. Ezek a műhelyek tudják majd megváltoztatni a rendszer egészét, tudnak létrehozni korszerűbb, az új helyzetekhez alkalmazkodóbb pedagógiai kultúrákat” – tette hozzá a szakember.

Alsós oktatás Amerikában

Az alapfokú oktatás 5-6 éves kortól kötelező Amerikában. Egy előkészítő év után kezdik meg az alsósok az első osztályt. A fő tantárgyakat egy tanár tanítja, általában végig ugyanabban az osztályteremben. A tananyag államonként és iskolakörzetenként eltérő lehet, de jellemzően az alapszintű ismeretek elsajátítására fókuszál, sok időt szán az olvasás, írás, számolás elsajátítására. Nagyon kevés a házi feladat és sok a játékos csoportmunka.