Másfél hét szünet után folytatódott az amerikai elnökválasztási harc, ráadásul ezúttal egy nagyobb állam, Wisconsin szavazott. A demokratáknál Bernie Sanders tovább csökkentette még így is tetemes hátrányát, a republikánusoknál pedig Ted Cruz közelebb került Donald Trumphoz.
A demokrata oldalon nem csak az állam viszonylag nagy súlya miatt volt fontos Wisconsin (összesen 86 delegáltat küldhet a nyári jelöltállító gyűlésre, ennél már csak négy nagyobb állam maradt hátra): a kampány hátralévő hónapjai szempontjából nagyon fontos volt, hogy az elmúlt hat előválasztásból ötöt megnyerő Sanders marad-e a győzelmi szériájában. Végül a vártnál is nagyobb különbséggel, 56-43 arányban valóban ő nyert nyert. A vermonti szenátor eddig szinte csak kisebb államokban nyert, abban a kevés nagyban pedig, ahol övé lett a végső siker, csak kis különbséggel tudott eddig győzni, míg a volt külügyminiszter húzta be a nagyobb államokat. A legtöbb közvélemény-kutatás előzetesen szoros állást mért, az utóbbi napokban már egyre növekvő Sanders-előnnyel, ez a különbség viszont ehhez képest is meglepő.
Persze nem biztos, hogy elég nagy volt a győzelem. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Sanders ma mintegy 12-vel több delegáltat szerzett, Clinton azonban így is több, mint kétszázzal vezet. Mivel a demokraták mindenütt a szavazatok arányában osztják ki a delegáltakat, a választási matematika egyszerű: Sandersnek átlagosan 14 százalékpont előnnyel kéne nyernie a hátramaradt helyeken ahhoz, hogy ő lehessen az elnökjelölt.
A republikánusoknál azt szintén lehetett tudni, hogy a mai előválasztás után is Donald Trump fog vezetni a delegáltak számában, de mivel a hátramaradt államok többségében a győztes mindent visz elve alapján osztják ki a delegáltakat, minden egyes helynek hatalmas jelentősége lehet. A legtöbb közvélemény-kutatás Ted Cruz kis különbségű győzelmét várta, és valóban ő is nyert, de végül a vártnál szintén nagyobb különbséggel (48-35), míg a harmadik helyre John Kasich jött be 14 százalékot szerezve.
A republikánus delegáltelosztás rendkívül bonyolult az egész Egyesült Államokban, Wisconsinban azonban még a szokásosnál is komplikáltabb a helyzet (nem csak az állami szintű eredmény alapján osztanak delegáltakat, hanem kongresszusi körzetenként is), így nem csoda, hogy pontos végeredmény még nincs, de annyi biztos, hogy Cruz jó harminccal több delegáltat kapott ma. Ez még mindig nagy hátrányt jelent - összesen nagyjából 240 delegálttal van lemaradva, arra pedig szinte semmi esélye nincs, hogy a győzelemhez kellő 1237 meglegyen neki, de ezzel Trump is messzebb került a bűvös határtól. Ez pedig azt jelentheti, hogy júliusban egy olyan jelöltállító gyűlésnek futhatnak neki a republikánusok, ahol első körben senki nem kap abszolút többséget - az azutáni szavazásokon pedig már nincs kötött mandátum, és elszabadulhat a pokol.
Szombaton még egy előválasztást tartanak - a demokraták szavaznak a legkevesebb, mindössze 14 delegáltat küldő Wyomingban -, a figyelem azonban ezután a keleti partra irányul. Mostantól kezdve két hét van kampányolni New Yorkban, április 26-án pedig leszavaz szinte a teljes maradék keleti partvidék: a demokraták az összes delegáltjuk hatodát, de a republikánusok is közel a tizedét ebben a hat államban választják meg.
