Ahhoz, hogy betájolhassuk, kiket illet meg Magyarországon a „gazdasági elit” címke, tudnunk kell, mit is keresünk. Az elit szó eredetileg magas minőséget jelent. Szociológiai vonatkozású használata a 19. század végén kezdett elterjedni, és az 1950-es évektől vált általánossá a társadalmi szerkezetben felül elhelyezkedő réteg definiálására.
Mennyi az annyi?
Ami a magyar gazdasági elitet illeti, az első megállapítás az, hogy a felső tízezer Magyarországon valójában csak nyolcezer, már ha elfogadjuk a Credit Suisse felméréseit. Ezek tanúsága szerint ugyanis ma ennyi magánszemélynek van vásárlóerő-paritáson számolva egymillió dollár – azaz durván 270 millió forint – feletti vagyona. Ebből az adatból az is következik, hogy a gazdasági szereplők krémje meglehetősen szegény, összevetve például a hasonló lélekszámú Ausztriával, ahol az egymillió dolláros küszöböt a legfrissebb adatok szerint 195 ezren ugorják meg. De még az évek óta a csőd szélén táncoló Görögország is képes 57 ezer dollármilliomossal előrukkolni, Csehország pedig 27 ezer állampolgárával van jelen a klubban.
A Magyarországon működő 200 legnagyobb vállalatból pedig csupán 30-40 magyar tulajdonú.
Miből lesz a cserebogár?
„A gazdasági elit kialakulásában meghatározó volt az 1985 és 1995 közötti időszak” – nyilatkozta Csite András a Manager Magazinnak. A Hétfa Kutatóintézet alapító-ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi állami és szövetkezeti tulajdon jelentős része a magánosítás során a késő-kádári korszak technokráciájának kezébe került. Ez az elődeikhez képest szakmailag felkészültebb, már idegen nyelveket is beszélő, akkoriban 30-as, 40-es éveiben járó, jellemzően közgazdász- vagy mérnökcsoport tudott leginkább élni a privatizáció kínálta lehetőségekkel – elsősorban kapcsolatai és „tűzközelsége” révén.
A jelenlegi elit másik csoportját azok a – jellemzően külföldi nagyvállalatok magyarországi egységeit irányító – menedzserek alkotják, akik az 1990-es években foglalták el az újonnan betelepülő vállalatok irányító székeit. Sokan közülük mára kiléptek a „multik” világából, és felhalmozott jövedelmükből saját vállalkozásba fogtak. Az elit összetétele a kilencvenes évek második felére stabilizálódott.
Jégkorszak
A 2008-as világválság nyomán látható konfliktusok alakultak ki a kormányzat és a gazdasági élet szereplői között. Csite András szerint azonban nem kell eltúlozni a villongások jelentőségét. A mélyben – a gazdaság és a politika között – együttműködés uralkodik. Sőt, kifejezetten egymásrautaltságról lehet beszélni.
A közgazdász úgy látja, botorság azt gondolni, hogy lett volna más út a rendszerváltáskor a gazdasági vezetők szintjének kiépülésére. Szerinte kényszerhelyzetek voltak, és történelmi véletlenek, amelyekkel aztán ki-ki élt – vagy éppen nem. Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy az elit kialakulása itthon sokkal puhábban és jogkövetőbben történt, mint tőlünk keletebbre. „A gazdasági átrendeződés időszakában sokkal többeket gyilkoltak meg Kelet-Európában vagy a balkáni térségben, mint Magyarországon” – mutatott rá.
A cikket teljes terjedelemben a Manager Magazin májusi duplaszámában olvashatja el, amelyben megtekintheti, hogy kik Magyarország legbefolyásosabb üzleti döntéshozónak az idei évben. A Manager Magazinra itt fizethet elő.
Manager Magazin-->
