A Financial Times példának állította Lengyelország számára a magyar kormány és a bankok között létrejött megegyezést, míg a Handelsblatt című német gazdasági napilap azt fejtegette, hogy Kelet-Európa mennyire tart a Brexittől.
A FT internetes kiadásában azt írta: Lengyelország tanulhat a magyar kormány és a bankok között létrejött megegyezésből. A lap szerint "szemet gyönyörködtető", hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részesedést vesz az Erste Bank magyarországi képviseletében, s a megállapodás közben emeli a magyar tulajdon arányát a hazai bankszektorban. Véleményük szerint az EBRD részesedés-vásárlása azt jelzi, hogy lezárult a magyar bankrendszer feletti ellenőrzés visszaszerzésének időszaka, célja pedig, hogy megszilárdítsa a kormány és a bankok közötti "békemegállapodást".
A cikk szerint a magyar kormány a bankadóval és a mesterséges árfolyamon történt forintosítással megsemmisítette a bankszektor profitját. 2014-ben az MKB Bankot és a Budapest Bankot megvette a kormány, aminek következtében az ügyfelek adósságterhe enyhült, azonban a banki hitelezés és a külföldi befektetések leálltak, aláásva a növekedést célzó erőfeszítéseket.
A FT úgy látja, a "magyar lecke" az, hogy azon az áron érték el az ország banki eszközeinek többsége feletti ellenőrzést, hogy vesztettek a növekedésből és a befektetői hírnévből. Mindkettő visszaszerzése sok időbe telik majd - írták.
A Handelsblatt a brit EU-népszavazás kapcsán közölt cikkében azt fejtegette, hogy Kelet-Európa mennyire tart a Brexittől.
Orbán Viktor "mindig tele van meglepetésekkel". A "jobboldali-populista" kormányfő a Daily Mail című brit napilapban egészoldalas hirdetésben kampányolt amellett, hogy Nagy-Britannia az EU-ban maradjon - írták.
A lap szerint Orbán "rendkívüli lépésének jó oka van". Magyarország, ahogy a többi kelet-európai ország is, nagyon fél a Brexittől. Az UniCredit közgazdászainak becslései szerint Kelet-Európát, különösen Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot átlagon felüli mértékben érintené Nagy-Britannia kilépése az európai közösségből. A Handelsblatt emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Magyarország exportjának 3,2 százaléka a szigetországba irányult. Becslések szerint a negatív növekedési hatás miatt 2017 végére Magyarországon és Csehországban a rátája kevesebb mint egy százalékot tenne ki.
A Handelsblatt hozzátette, a britek lehetséges kilépése negatív hatást gyakorolna néhány kelet-európai ország munkaerőpiacára is.
