BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Szaktudásért, tapasztalatért is hajlandók vagyunk ingyen dolgozni

Többen vállalnak munkát Magyarországon fizetés nélkül, mint korábban, ami összefügg a tudásalapú társadalom kialakulásával is.

Magyarországon egyre elterjedtebb az önkéntes munka, s habár többen dolgoznak fizetés nélkül, a fiatalok nem csak önként önkénteskednek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Míg 2011-ben a magyarok mindössze 28 százaléka végzett önkéntes munkát, addig három évvel később már a 15–74 éves korosztály több mint egyharmadára volt jellemző, hogy fizetés nélkül dolgozzon.

Hazánkban azonban még mindig nincs igazán szervezett formája ennek a munkavégzésnek. Az önkéntesek túlnyomó többsége, több mint 94 százaléka továbbra is közvetlenül segített ingyenes munkájával (informális önkéntesek), 3,3 százalékuk szervezeten keresztül vagy szervezet javára végzett ilyen tevékenységet (formális önkéntesek), míg 2,6 százalékuk közvetlenül és szervezet közreműködésével egyaránt támogatott rászoruló személyeket, különböző szervezeteket, intézményeket. A közvetlen segítők száma jelentősen, mintegy 356 ezer fővel nőtt három év alatt, miközben a szervezeten keresztül önkéntes munkát végzőké kevésbé, mintegy 6 ezer fővel emelkedett. Az önkéntes segítők aránya az iskolázottsággal növekszik, és a diplomások körében a legmagasabb.

A diplomások mellett az idősebbek vállalnak többen önkéntes munkát, mostanra azonban már megfigyelhető némi korosztálybeli kiegyenlítődés – ez azonban nem csak azért van, mert a fiatalok ráébredtek az önkéntes munka hasznaira. A köznevelési törvény módosítása szerint az érettségi megszerzéséhez ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása kell, vagyis ez a kényszerítő erő játszhatta a kulcsszerepet a fiatalok, 20 év alattiak önkéntes munkavégzésnek növekedésében. Az érettségi után az egyetem, az egzisztenciájuk építése, a szüleiktől való elszakadás költségei, majd pedig a gyermekvállalás miatt nem nagyon engedhetik meg maguknak a 20-30 évesek, hogy fizetés nélkül dolgozzanak.

A statisztikai hivatal tanulmánya szerint a hagyományos önkéntesség mellett ugyanakkor főként a fiatalokat jellemzi az új típusú önkéntesség irányába való elmozdulás, ahol a szaktudás, a gyakorlati tapasztalat megszerzése, a kapcsolati háló bővítése és hasonló, a tudásalapú, információs társadalomra jellemző társadalmi érték, mint például az élethosszig tartó tanulás áll a középpontban.

A kormány által sokat hangoztatott munkaalapú társadalomnak a hasznairól nem sokat olvashatunk a kutatásban, de annál nagyobb hangsúlyt kap a tudásalapú társadalom, a KSH szerint ugyanis egyre nagyobb az értéke a szaktudásnak, a gyakorlati tapasztalatnak, a tudás megszerzésének, megőrzésének, az élethosszig tartó tanulás elvárásainak való megfelelésnek.

Kevesen dolgoznak sokat

Az önkéntesek csaknem 56 százaléka éves szinten legfeljebb 60 órát dolgozott, az általuk teljesített órák száma az összes önkéntes (közel 387 millió) óra 9 százalékát tette ki. A skála másik végén az önkénteseknek az a 8,5 százaléka volt, akik éves szinten 400 órát meghaladó óraszámban végeztek ilyen jellegű munkát. Az ő teljesítményük az összes ledolgozott óra 54 százalékát tette ki.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek