Túlbonyolított a vezető tisztségviselők felelősségéről szóló törvény

A jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, túlbonyolított, a vizsgált mintegy kétszázötven ügy aktáiból nyilvánvaló, hogy az érintettek, illetve jogi képviselőik sokszor nem is értik a jogintézmény lényegét - fűzte hozzá a szakember, egy nemrégiben végrehajtott kúriai vizsgálat tanulságait.

A kúriai vizsgálat egyik tanulsága, hogy rendezni kell a vállalatok vezető tisztségviselőjének felelősségére a polgári törvénykönyvben, a csődtörvényben és a cégtörvényben rögzített szabályok viszonyát, javítani kell köztük az összhangot. A jelentés egy másik megállapítása, hogy a csődtörvény erre vonatkozó rendelkezései az elmúlt évtizedben négyszer is változtak, és a mai napig mind a négyféle szabályozást alkalmazhatják, ezt azonban a Kúria szerint egységesíteni kell.

[caption id="" align="aligncenter" width="500"] Kép: Pixabay[/caption]

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek ugyanis többirányú a felelősségük, például a céggel kapcsolatban, végelszámoláskor a tagokkal, felszámolás esetén a hitelezőkkel szemben. Ez utóbbi lényege, hogy ha a fizetőképességét fenyegető helyzetbe kerül a cég, akkor vezető tisztségviselőjének már elsődlegesen a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania. Ellenkező esetben saját magánvagyonával is felel a hitelezőknek okozott kárért az ellene indított perben, perekben. Előbb a felelősség megállapítására, kimondására irányuló pert kell megindítani, és ha az eredményes volt, akkor következhet a konkrét, összegszerű marasztalásra irányuló per.

Csak felszámolás alatt lehet indítani

Megállapítási pert a felszámolási eljárás alatt lehet indítani, felperes pedig a fizetésképtelenné vált társaság hitelezője, illetve felszámolója lehet. Az alperes esetében a törvény rögzíti az "árnyék vezető tisztségviselő" fogalmát is. Ilyen lehet például az, akinek meghatározó befolyása van a gt vezető tisztségviselőjére, tagjaira rokoni vagy üzleti kapcsolatok folytán, de ilyen lehet a cégnek hitelező pénzintézet is. A vizsgált 189 megállapítási per több mint felében a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását több mint tízmillió forint erejéig kérték. A kúriai vizsgálatban 58 marasztalási - csak a felszámolási eljárás lezárulta után indítható - pert is áttekintettek. Ezekben az esetekben a cég vezető tisztségviselőjének nem a cég fizetésképtelenségéhez vezető folyamatért kell felelnie, hanem azért, hogy ha ez a helyzet létrejött, akkor előtérbe helyezte-e a cég hitelezőinek érdekét.

Sajnos, a magyar gazdasági életben nem egyszer előfordul, hogy amikor fizetésképtelenség fenyeget, egyes vezetők tisztségviselők passzív, mulasztásos vagy éppen aktív magatartásukkal hozzájárulnak a rájuk bízott társaság vagyonának csökkenéséhez. Csalárd, kifejezetten rosszhiszemű gazdasági döntéseket hoznak, például a társaság vagyontárgyait nyilvánvalóan áron alul értékesítik, olyan kölcsönöket nyújtanak, amelyek visszafizetésére nem sok esély van, mi több, saját érdekeltségi körükbe játsszák át a cég vagyontárgyait. Az ilyen, a hitelezők érdekeit sértő magatartások tehetik indokolttá, hogy a vezető tisztségviselő személyes vagyonával is feleljen - fejtette ki a szakember.

Kelet-Magyarországon népszerűbbek az ilyen perek

A perindításhoz szükséges helyzet fennállásának megállapítására szolgáló objektív kritérium, hogy a cég likvid vagyona nem fedezi aktuális kötelezettségeit. Szubjektíve pedig azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy a vezető tisztségviselő kellő gondossággal járt-e el, például észlelte-e a fizetésképtelenség veszélyét. Az ilyen perekben nem ritka védekezés, hogy a gt vezetője nem is tudta, milyen súlyos a helyzet, nem észlelte a likvid vagyon hiányát, "a könyvelő nem szólt" stb.

Ugyanakkor az adott gazdasági szituációk megítélésének nehézségét jelzi, hogy a fizetésképtelenséget fenyegető helyzet nem mindig jelenti feltétlenül azt, hogy a gt sorsa megpecsételődött. Nem ritka, hogy sikerül helyreállítani a megrendült fizetőképességet - fűzte hozzá a Kúria tanácselnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felpereseknek az eredményes perléshez megbízható információkkal kell rendelkezniük az alperes vezetői magatartásával és magánvagyonával kapcsolatban is. Így nem meglepő, hogy az egyik leggyakoribb perindító a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). A vizsgálat egyik sajátos megállapítása, hogy a NAV országos gyakorlata jelentős eltéréseket mutat: Kelet-Magyarországon sokkal több ilyen pert indít az adóhatóság, mint az ország más részein.