A három hét múlva esedékes előrehozott brit parlamenti választásokra kidolgozott programot – amely a „Forward, Together” (Előre, együtt) címet viseli – csütörtök délután hozták nyilvánosságra. A 88 oldalas dokumentum megerősíti Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, amely szerint ha London fenntartaná a teljes jogú brit tagságot az EU belső piacán, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból. A választási programban szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit kormány átfogó szabadkereskedelmi és vámmegállapodást kíván kötni az Európai Unióval, és „lehetnek olyan meghatározott EU-programok”, amelyekben Nagy-Britannia a későbbiekben is részt vehet.
A választási program szerint ez azt jelenti, hogy az éves nettó bevándorlás legfeljebb néhány tízezer fő legyen az elmúlt két évtizedre jellemző több százezer helyett. Az EU-tagság megszűnésével „évtizedek óta először” lehetségessé válik, hogy a brit kormány ellenőrzése alá vonja az Európai Unióból érkező bevándorlást is. Ennek érdekében London olyan bevándorlási politikát kíván kialakítani, amely „csökkenti és szabályozza” az EU-országokból érkezők számát, ugyanakkor lehetővé teszi olyan szakképesítésű munkavállalók betelepülését, akikre a brit gazdaságnak szüksége van – áll a programban.
Forrás: AFP
Pedig a britek hiába tűnnek makacsnak, az EU példát akar statuálni arra, hogy a kilépésből nem lehet jól kijönni. Javítaná a józan megállapodás esélyeit, ha Franciaországban és Németországban nem törnének előre a populista pártok, de a britek hosszú távon mindenképpen veszítenek jólétükből. A briteket minden elemzés arra figyelmezteti, hogy a „hard Brexit” súlyos következményekkel járhat az angol gazdaságra nézve, de figyelmeztetéseket kap az EU is arról, hogy gazdasági és katonapolitikai értelemben mit kockáztat egy bemerevedő állásponttal. Éppen ezért van még esélye annak, hogy a józan ész kerekedik felül, és a „szofthoz” közelebb álló megoldás győz.
Rövid távon az eddigi pozitív eredményeket erodálja az A font tavaly nyár óta tapasztalt jelentős leértékelődése nagy előnyt jelent a brit gazdaságnak és főleg az exportnak, de ezt a brit vásárlóerő csökkenése hamarosan ellensúlyozni fogja. Ezt a negatív hatást a nettó növekedése részben ellensúlyozza, ami már most is látható. Az elemzés szerint a középtávú hatásokat a végleges megállapodás fogja inkább meghatározni. A legjobb példa erre talán az EU felé közvetített pénzügyi szolgáltatások kérdése. Ha a britek elveszítik erre a jogukat, azt nagyon erősen meg fogja érezni az angol gazdaság. Nemcsak arról van szó, hogy megindul a pénzügyi szolgáltatók áramlása Londonból Írországba és a kontinentális Európába, hanem arról is, hogy mindez az egész angol külkereskedelmi mérleg látványos romlásához vezet a szolgáltatásexport kiesése miatt, a külkereskedelmi mutatók romlása pedig további leértékelődési nyomás alá helyezi a fontot.
