Az Európai Bizottság az egy hónapos határidőn belül megkapta a magyar kormány válaszát a felsőoktatási törvény módosításának ügyében küldött hivatalos felszólító levélre és alaposan górcső alá veszi azt – közölte hétfőn a Bruxinfo érdeklődésére a testület szóvivője. Brüsszelt ugyan nem kötik határidők a kötelezettségszegési eljárásban, de nevük mellőzését kérő források szerint „érzik az ügy sürgősségét”.
Hétfőn „bontották fel” az Európai Bizottságban azt a válaszlevelet, amit a magyar kormány küldött még a múlt héten a felsőoktatási törvény módosításának apropóján egy hónappal ezelőtt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás keretében. „A válaszlevelet határidőn belül megkaptuk, és alaposan górcső alá vesszük majd” – közölte hétfőn a BruxInfóval Margarítisz Sinász, a testület szóvivője.
A szóvivő ezen a ponton nem tudta megerősíteni, igaz cáfolni sem azt az információt, hogy Budapest alapjában elutasította az Európai Bizottság április 26-án kifejtett jogi érveit. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”. Az eljárás formailag nem a CEU-ról, hanem a felsőoktatási törvényről, annak az uniós joggal vélelmezetten nem összeegeztethető rendelkezéseiről szól.
Ha Brüsszelt nem elégítik ki a kormány válaszai, akkor indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti az eljárást. Ez azonban időigényes munka, ami akár hetekig is eltarthat. Ha a felek kitartanak az érveik mellett, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ez azonban előrevetítené annak elhúzódását, miközben a CEU-nak rektora szerint a törvény októberi hatályba lépéséig legkésőbb tisztában kellene lennie a helyzettel, hogy január 1-től meghirdethesse az új diákoknak a kurzusokat.
érő bánásmódban részesíti az uniós és a 3-ik országokban bejegyzett intézményeket.
Bizottsági források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza, jelesül azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában – nem adhatna ki amerikai diplomát.
