Az emberiség még sosem küldött űrszondát olyan közel a Naphoz, mint most a NASA tervezi: a floridai Kennedy Űrközpontból jövő nyáron indítják útnak a Parker Solar Probe névre keresztelt űrszondát – számolt be róla a Space.com. A szondát a napokban nevezték át, ezzel a Chicagói Egyetem asztrofizikusa, Eugene Parker előtt tisztelegnek – ő volt az, aki 1958-ban megjósolta a napszél létezését, azt, hogy a Nap koronájából kilépő elektromosan töltött részecskék a Föld felé áramlanak. Az űrügynökség eddig mindössze 20 misszióját nevezte el emberek után – közülük talán a Hubble-űrteleszkóp a leghíresebb –, a június 10-én 90 éves Parker az első tudós, aki előtt még életében így tisztelegnek. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy összekötnek ezzel a hősies, tudományos űrmisszióval” – mondta a Chicagói Egyetemen tartott szerdai sajtótájékoztatón Parker.
A 2018. július 31-re tervezett kilövést egy hétéves Nap-figyelő küldetés követi: a Parker-napszonda 24-szer fogja megközelíteni a Naprendszer központi csillagát. Ezek között lesz olyan is, amikor mindössze 6,2 millió kilométerre jár majd a napfelszíntől, ez pedig már jóval a Merkúr pályáján belüli távolság – a Naphoz legközelebb keringő bolygó 46 millió kilométerre közelíti meg központi csillagunkat.
Az 1,5 milliárd dolláros Parker-napszonda így hétszer közelebb lesz a Naphoz, mint bármely korábbi szonda. Itt már igen szélsőségesek a környezeti viszonyok: a 3 méter hosszú szerkezetnek akár 1370 Celsius-fokos hőmérsékletet is bírnia kell a misszió Naphoz legközelebbi pontján, a napsugárzás pedig 475-ször lesz erősebb, mint ami a Földön jellemző. Ezért a küldetés vezérlői a napelempaneleket a Naphoz közeledve bevonják, majd attól távolodva ismét kiengedik, így elkerülvén az energiaszint és a hőmérséklet nagymértékű ingadozását. Emellett a szondát egy szénkompozitból készült 2,3 méter széles és 11,4 centiméter vastag hőpajzzsal is védik, aminek a következtében a NASA szakemberei szerint a szondán lévő négy darab tudományos műszer körülbelül „szobahőmérsékleten” működhet majd.
A NASA azért küldi a Naphoz a szondát, hogy felmérje az elektromos és a mágneses mezejét, fényképeket készítsen a szerkezetéről, valamint hogy megvizsgálja a napszelet. Több kérdésre, azon belül is két hosszú ideje fennálló rejtélyre keresik a választ, illetve a magyarázatot: miért gyorsul fel a napszél, illetve miért sokkal forróbb a Nap külső atmoszférája a felszínénél – 1,7 millió Celsius-fokos a napkorona, míg a felszín „csupán” 5500 fokos. Azért is fontos a Nap tanulmányozása, mert a Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint egy előzetes figyelmeztetés nélküli nagyobb szoláris esemény csak az Egyesült Államokban akár 2000 milliárd dolláros kárt is okozhat. A kutatók hozzátették, hogy azért küldik a Parker-napszondát, hogy az „megérintse a Napot”. A szonda visz magával egy csipet is, amelyen Eugene Parker fotói és 1958-as tanulmányának másolata is rajta lesz.
