BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Százezer évvel korábbi leletek átírhatják az emberiség történetét

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant Marokkóban. Király Attila, magyar régész ásott együtt Afrikában azzal a kutatócsapattal, amely ezt a tudományos szenzációt publikálta.

Marrákestől mintegy száz kilométerre északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak a kutatók: koponyákat, állkapocscsontokat és fogakat, amelyek legalább öt embertől származnak.

A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe – közölte Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója a Nature tudományos lapban. A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető.

Az új felfedezés révén a korábban vitatott fosszí­liákat is új fényben látják a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadben talált 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják. „Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bölcsője 200 ezer éve Kelet-Afrikában volt. Adataink szerint a Homo sapiens már 300 ezer éve elterjedt az egész kontinensen” – mondta Hublin.

„A jelenlegi forgatókönyv szerint őseink Kelet-Afrikából indulva népesítették be a világot, a kontinensről a Nílus mentén, illetve a Vörös-tenger déli csücskén, a Báb el-Mandeb-szoroson keresztül rajzottak Ázsia és Európa felé – mondta el Király Attila, az

ELTE Régészettudományi Intézetének régész-egyiptológusa. – Jean-Jacques Hublin és munkatársai feltárásai ezt a képet két fontos szempontból módosítják: a modern ember jelenléte korábbi és szerteágazóbb Afrikában, mint ahogy gondoltuk. A marokkói Dzsebel Irhud régészeti lelőhely az 1960-as évek óta ismert a kutatók számára, azonban csak a 2004 óta folyó ásatások voltak képesek tisztázni az itt talált embermaradványok, állatcsontok és kőeszközök pontos korát. Az eredmények szerint tehát a Homo sapiens faj már háromszázezer évvel ezelőtt megjelent, és nem csupán Afrika egy kis szegletében, hanem minden bizonnyal az egész kontinensen otthon érezte magát. A Dzsebel Irhud-i koponyák arcrésze szinte megegyező a mai emberével, az agykoponya viszont kicsit más alakú, archaikus vonásokat visel még. Ez arra utal, hogy fajunk evolúciós léptékben nem hirtelen tűnt fel az emberfélék között, hanem fokozatosan, lépésről lépésre alakult ki. Az itteni kőeszközök között olyan darabokat is találunk, melyek alkalmasak voltak messzire repíthető lándzsahegynek is.

A megelőző korszakokban ilyen vadászfegyverek nem léteztek. Mindezek a felfedezések azt mutatják, hogy a modern emberre jellemző testfelépítés és anyagi kultúra igen korán képessé tette őseinket a különféle természeti viszonyokhoz való alkalmazkodásra. A Homo sapiens sikersztorija tehát régebben, nagyobb területen, változatosabb szelekciós környezetben és nagyobb populációval kezdődik, mint ahogy korábban gondoltuk. Ez megváltoztatja a mai modern emberről, azaz a mirólunk alkotott képet, sőt, ettől fogva érdemes újragondolni azt is, mit is értünk modernen.”

Magyar földön talált előemberek

Samu Európa egyik legidősebb – mintegy 280-300 ezer évvel ezelőtt élt – előemberének nyakszirtcsontja Vértesszőlős mellett egy tufabányából került elő. A Homo erectus (felegyenesedett ember) faj késői képviselője volt, amely átmenetet képez az előember és a már értelmes ősember között. Kavicsból készült eszközöket használt, ismerte és használta a tüzet, zsákmányai között nagy testű állatok is voltak. 1965. augusztus 21-én, Vértes László ásatásai során került napvilágra, Sámuel napján, így lett Samu a neve.

Rudi „Valódi” neve RUD1 a Rudapithecus hungaricus típuspéldánya. Rudabányán – innen a név – elsőként előkerült beazonosított ősi főemlősfaj alsó állkapocstöredéke négy ép zápfoggal. A csontdarabot Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa találta 1965-ben, feltevése szerint a csont főemlősé, új fajt és új nemet írt le belőle.

Gabi A RUD 200 katalógusszámú lelet szintén egy Rudapithecus hungaricus arc- és agykoponyája, 34 évvel Rudi után került elő. További maradványait (alsó állkapcsát, medence- és combcsontját) 2006-ban ásták ki. A tízmillió éve élt Gabi a hiányzó láncszem: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. Megtalálásakor Hernyák Gáborról nevezték el, de később kiderült, nőnemű volt, így lett belőle Gabi.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek