Választások a terror árnyékában

A hétvégi londoni merénylet után ismét a biztonság és a terrorelhárítás vált a legfontosabb kérdéssé a választók jelentős része számára. A közhangulat a manchesteri támadás után kezdett megváltozni, azóta a választás kiírásakor még 20 százalékos toryfölény gyakorlatilag eltűnt, bár minden felmérés kissé eltérő eredményt mutat. Az ITV közvélemény-kutatása szerint a konzervatívok csupán egyetlen százalékponttal vezetnek, az IMC 11 százalékpontos különbséget mért – ez a két véglet, de utóbbi is kevés ahhoz, hogy Theresa May kormányfő pártja megszerezze a többséget az alsóházban. A Munkáspárt nem hagyja, hogy a szavazók elfelejtsék: May 2010–2016 közötti belügyminisztersége idején csökkentették 20 ezer fővel a rendőrök létszámát Angliában és Walesben, így fordulhatott elő, hogy bár a hatóságok ismerték a manchesteri és a londoni támadókat is, nem volt elég emberük, hogy szemmel tartsák őket.

A Munkáspárt győzelme ennek ellenére ugyanolyan döbbenetet okozna a piacokon, mint a tavalyi Brexit-népszavazás eredménye – írja a Bloomberg. Miközben May a korábbi konzervatív pártvezetőkhöz képest is kevésbé üzletbarát kampányt folytat, ellenfele, Jeremy Corbyn teljesen balra húzta a Munkáspártot, megígérte a posta és a vasút államosítását, a bérek és az adók emelését, a legalacsonyabb jövedelműeket pedig azzal akarja maga mellé állítani, hogy csökkenti a jelenleg 20 százalékos áfát. A torykkal ellentétben megígérte azt is, hogy megőrzi az egységes uniós piac nyújtotta előnyöket – ezt pedig a legtöbb vállalatvezető és befektető is támogatja.

Ha a Munkáspárt alakíthatna kormányt , az egyrészt politikai bizonytalanságot eredményezne, valószínűleg meggyengítené a fontot, megdrágítaná az importot és csökkentené a belső fogyasztást. A minimálbér megemelése és a szakszervezeti jogok erősítése elsősorban a nagyvállalatok számára lenne hátrányos. A font gyengülése ugyanakkor versenyképesebbé tenné a brit exportot, és több elemző szerint megkönnyítené az EU-ból való kilépési tárgyalásokat is, ha azokat egy gyenge konzervatív vagy egy munkáspárti kormány vezetné.

Ami a torykat illeti, Theresa May elődjeinél populistább kampányt folytat: megakadályozná a háztartási energiaárak emelését, megígérte a felső vezetői bérek és a vállalatfelvásárlások alaposabb ellenőrzését, valamint a kilépést az egységes európai piacról – ami kritikus fontosságú a gazdasági szereplők számára.

Theresa May nagyarányú győzelme várakozások szerint a font jelentős erősödéséhez vezetne a dollárhoz képest, ez viszont gyengítené az exportot. Az azonban egyelőre nem világos, hogy a konzervatívok által elképzelt „kemény Brexit” hosszú távon okvetlenül pozitív hatással lenne-e a brit gazdaságra.