A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű „szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlagértéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár haszna van a fáknak.
A fák által nyújtott szolgáltatások értéke könnyen növelhető azáltal, hogy még több fát ültetünk el – idézte Theodore Endrenyt, a New York államban lévő Syracusa Környezettudományi és Erdészeti Főiskola tanárát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók megbecsülték a városokban lévő fás terület nagyságát, és azt, hogyan járulnak hozzá a 10 metropolisz ökosziszémájának szolgáltatásaihoz, mint a légszennyezés csökkentéséhez, nagy mennyiségű esővíz elvezetéséhez, az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos energiaárak csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához.
A fák közvetlen és közvetett előnyökkel szolgálnak az épületek hűtésére, a hőhullámok idején az emberek szenvedéseinek csökkentésére. A közvetlen előnyök az árnyékbiztosítás, ami hűvösebben tartja a városi környezetet, a közvetett a nagy mennyiségű csapadék elpárologtatása, ami szintén hűvösebb levegőt eredményez
- magyarázta Endreny.
A legtöbb ember nincs is tisztában a városi fák szolgáltatásaival, köztük azzal, hogy kivonják az emberi szervezetre veszélyes szálló port a levegőből azáltal, hogy megkötik azokat leveleiken, energiát takarítanak meg az ember számára azzal, hogy hűtik a levegőt, és felfogják a hideg téli szeleket, a nyári forróságot okozó napsugárzást, elnyelik és tárolják a szén-dioxidot. Ha ezeket az eredményeket a társadalmi-gazdasági rendszer nagyobb skálájára helyezzük el, nyilvánvalóvá válik, milyen mértékben támogatja a természet egy ember vagy közösség jólétét azáltal, hogy ingyen nyújt szolgáltatást számára
- mondta Sergio Ulgiati, a nápolyi Parthenope Egyetem professzora, a tanulmány egyik társszerzője.
