Megerősítette Mianmarral közös határának védelmét India: az intézkedés célja, hogy megakadályozza a rohingják belépését az ország területére – közölték pénteken indiai hivatalos források. Az asszámi lövészezred nyolc tartalékos századát vezényelték ki a határterületre – közölte Upendra Dvivedi, a testület főfelügyelője. Ez az egyik legrégebbi félkatonai erő Indiában.
A biztonsági erők teljes készültségben vannak a határnál, mind a szárazföldön, mind a levegőben, az illegális rohingja bevándorlóáradat miatt – idézte Dvivedi szavait az indiai IANS hírügynökség. Más jelentések azonban hozzátették, hogy Indiába a közelmúltban nem érkeztek rohingja menekültek.
Forrás: MTI
Bangladesbe viszont legalább 391 ezer rohingja menekült el Mianmarból az arakáni erőszakhullám kezdete, augusztus 25. óta – jelentette pénteken az ENSZ dakkai irodája. Az ENSZ Gyermekalapjának beszámolója szerint közülük mintegy 240 ezer gyermek.
A bangladesi ENSZ-misszió vezetője, Robert Watkins elmondása szerint a menekültek száma az elkövetkezendő hetekben a duplájára nőhet.
A bangladesi rendőrség legfrissebb adatai szerint már több mint száz rohingja vesztette életét a két ország közötti Naf folyóban, miközben a bangladesi partokat próbálták elérni.
Közben az iráni kormány pénteken mintegy 40 tonnányi, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges humanitárius segélyszállítmányt küldött a rohingják megsegítésére. Iránon kívül elsőként Törökország küldött humanitárius segélyt a rohingjáknak, és már Pakisztán is jelezte ilyen irányú szándékát.
A buddhista többségű Mianmarban illegális bangladesi bevándorlóknak tekintik a muszlim kisebbség tagjait, akiknek többsége nem rendelkezik mianmari állampolgársággal sem.
A menekülthullám azután indult meg, hogy a mianmari hadsereg „tisztogató műveletbe” kezdett, amiért három hete rohingja szélsőségesek összehangolt támadásokat hajtottak végre mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban.
A hatóságok annak ellenére nem hajlandók állampolgárságot adni a rohingjáknak, hogy több nemzedék óta Mianmarban élnek. A helyi hatóságok a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik jelentése szerint.
