Megugorhat a magyar bajnokság iránti érdeklődés, miután a magyar férfi kosárlabda-válogatott a nyolcaddöntőig menetelt a férfi kosárlabda Európa-bajnokságon – értékelt Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a nézőszám és a televíziós nézettség is nőhet legalább 15-20 százalékkal, ezzel párhuzamosan a ma már a Barcelonát erősítő Hanga Ádámhoz hasonlóan több meghatározó játékos iránt is bejelentkezhetnek spanyol, olasz vagy éppen francia élvonalbeli klubok. Ebben joggal bízhat a szakértő szerint Vojvoda Dávid, Perl Zoltán vagy éppen Ferencz Csaba.
A kosárlabda azonban korántsem akkora üzlet, mint a labdarúgás, ez másutt is így van, idehaza ráadásul az anyagi lehetőségeket tekintve a kézilabda is megelőzi – hangsúlyozta Szabados Gábor. Ezt alátámasztva, a legtőkeerősebb NB I-es labdarúgóklub, a Ferencváros 4,2 milliárd forintból gazdálkodhat, a kézilabdamezőnyből kiemelkedő Veszprém 3,2 milliárdból, a Szolnok kosárlabdacsapatának pedig 780 millió forint az éves költségvetése. Utóbbi pénzügyileg így is kimagaslik a bajnokságból, hiszen a riválisok többségének 150-300 milliós büdzsével kell beérnie.
A sportközgazdász szerint a tavalyi franciaországi labdarúgó Európa-bajnoki szereplés azért is volt megváltó erejű, mert a nemzeti csapat 44 év után jutott ki kontinenstornára. Ezzel szemben a kosárlabda-válogatott „csak” 18 esztendő után, de női vonalon gyakoribb a sikerélmény. A hölgyek a legutóbbi öt Eb-ből hármon is ott voltak, a Pécs és a Sopron pedig nem is olyan rég még felvette a versenyt az európai elittel az Euroligában.
Szabados Gábor szerint a sikeres Eb-szereplés ellenére nem valószínű, hogy a kisgyerekes szülők hirtelen elözönlenék a sportcsarnokokat, de ha a szövetség és a klubok összefognak, egy jól átgondolt toborzással 20-30 százalékkal növelhetik a taglétszámot a korosztályos csapatokban. Ez is komoly előrelépés lenne, de a szakértő szerint a kosárlabdának nincs akkora felszívóereje, mint a labdarúgásnak, noha az infrastrukturális hátterét könnyebb megteremteni.
