A jövő év elején lépnek életbe a válságtervek
Heteken belül kudarcba fulladhatnak a tárgyalások, ha az Európai Unió e heti csúcstalálkozóján nem ad zöld utat a majdani kereskedelmi kapcsolatok és a kilépés utáni átmeneti időszak feltételeinek megtárgyalásához – legalábbis sajtójelentések szerint ettől fél a brit kormány. Theresa May miniszterelnök hétfőn este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier Brexit-főtárgyalóval vacsorázott Brüsszelben, de csekély eredményt ért el. A találkozó után kiadott közös közlemény szerint a konstruktív és barátságos hangulatban zajló tanácskozáson áttekintették a folyamatot, és megállapodtak abban, hogy a következő hónapokban fel kell gyorsítani a tárgyalásokat.
A meleg szavak azonban kevesek az üzleti élet megnyugtatásához. A zökkenőmentes kilépéshez szükséges átmeneti időszak garantálásának esélye napról napra csökken – figyelmeztetett kedden a pénzintézetek lobbistája, a TheCityUK. Ha erről nem születik megállapodás legkésőbb 2018 első három hónapjában, akkor nagy a veszélye annak, hogy London pénzügyi központjából eltűnnek az állások, a tőke és a beruházások. Az érintett cégek immár túl vannak a tervezés szakaszán: a jövő év elején a legtöbben életbe léptetik a válságtervet. Ha a cégek mozgásba lendülnek, akkor már nincs visszaút” – nyilatkozta a Bloombergnek Miles Celic, a szervezet vezetője.
Márpedig gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcson felhatalmazást adnak Barnier-nak a továbblépésre. Épp ellenkezőleg: elsősorban Németország és Franciaország nyomására várhatóan még szigorítják is a feltételeket, garanciákat követelnek például Nagy-Britanniától arra, hogy az országban élő uniós állampolgárok jogait illetően az Európai Bíróságé marad a döntő szó, ami May számára elfogadhatatlan.
A megállapodás nélküli kilépés veszélyeire figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Kedden nyilvánosságra hozott elemzésük szerint ez 2019-ben 40 milliárd font veszteséget jelent majd a britek számára, 1,5 százalékkal lassíthatja a növekedést, szélsőséges reakcióra késztetheti a pénzpiacokat, rekordmélységbe taszíthatja a font árfolyamát, Nagy-Britannia adósságbesorolásának romlásához vezethet, és hosszú távon is súlyos károkat okoz a gazdaságnak. Az OECD ezért azt sürgeti, hogy vagy állítsák le az egész Brexitet egy újabb népszavazással, vagy London és Brüsszel is törekedjen „bármi áron” a megállapodásra.
Lépésre kényszerítheti a jegybankot az infláció
A fogyasztói árak az elemzői várakozásoknak megfelelően 3 százalékkal nőttek éves szinten szeptemberben Nagy-Britanniában az augusztusi 2,9 százalék után, ami a legmagasabb inflációs ráta 2012 áprilisa óta. Az éves maginfláció szintén ötéves csúcson van az augusztusival megegyező 2,7 százalékos emelkedéssel. A pénzromlás üteme 0,9 százalékponttal haladja meg a bérek növekedését. A brit jegybank célja 2 százalék, és Mark Carney kormányzó megerősítette: viszonylag hamar megkezdhetik az alapkamat emelését. Ez a szakértő szerint már novemberben megtörténik. | VG
