Magyar külkereskedelem: ez már jobb, de az exportnak még volna hely javulni – sok a kérdőjel

Augusztusban hazánk termék-külkereskedelmi többlete 557 millió euró volt , a külkereskedelmi egyenleg 263 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 4,4 százalékkal, a behozatalé 4,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,7 százalékkal haladta meg a 2025. júliusit, az importé pedig 1,1 százalékkal elmaradt attól – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett gyorstájékoztatójából.

„Fontos kiemelni, hogy az augusztusi adatokat érdemes óvatosan kezelni, a rendszeres nyári gyárleállások időzítése is érdemben befolyásolhatja az ipari termelésen keresztül az export- és importdinamikát” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy export oldalon szinte minden termékcsoportban visszaesés következett be, amelyben ugyanakkor a munkanaphatásnak is jelentős szerepe lehetett. Az ipar szempontjából kiemelten fontos gépek, szállítóeszközök kiviteli volumene 4,4, az élelmiszer, ital, dohányáruk 2,2, míg a feldolgozott élelmiszereké 11,1 százalékos zsugorodást mutatott. Ez utóbbit ellensúlyozta, hogy az energiahordozók kivitele 42,9 százalékkal megugrott a tavalyi évhez képest.

 Ennek hátterében szerinte főként az húzódott meg, hogy hazánk Ukrajna irányába tranzitországgá vált az idei évben, amelynek hatása az import oldalon is megjelenik. 

Hozzátette, hogy az import esetében kettős hatás érvényesül a magyar gazdaságban. A fogyasztás dinamikus bővülése érdemi behozatali igénnyel jár, miközben a gyengébb exportteljesítmény és beruházási aktivitás ezt részben ellensúlyozza.

Molnár Dániel szerint nem számítunk jelentősebb elmozdulásra a külkereskedelmi mérlegben, annak érdemi többlete a következő hónapokban is fennmaradhat, amely így a folyó fizetési mérlegen keresztül a forint árfolyamának is biztos támaszt jelent. Úgy véli, hogy az exportdinamikában változást a külső kereslet élénkülése esetében várhatunk, amely kiegészülve a termőre forduló nagyberuházásokkal, a jövő évben már érdemben nagyobb, akár 5 százalékot meghaladó volumenbővülést tenne lehetővé. 

Ezzel párhuzamosan a külső kereslet élénkülése a beruházási fordulatot is elhozná, amely kiegészülve az export támasztotta importigénnyel, a behozatal nagyobb mértékű emelkedését eredményezné. Emiatt pedig arra számítunk, hogy ugyan az idei év után jövőre sem tudja majd támogatni a nettó export a gazdasági növekedést, azonban a külkereskedelmi mérleg többlete nem fog eltűnni.

Idén már nem várható tűzijáték a külkereskedelemben

„A termékkülkereskedelmi adatok felemás képet mutatnak. Az mindenképpen kedvező, hogy augusztusban az egyenleg növekedni tudott – 263 millió euróval 557 millió euróra. Ez a javulás azonban nem az export volumennövekedésének eredménye, hanem a cserearány javulásából fakad” – írta kommentárjában Regős Gábor.

A termékkülkereskedelem – illetve a folyó fizetés mérleg, amiben fontos szerepet játszik az áruk külkereskedelme – az egyik meghatározója a forint árfolyamának. 

Mostanában persze nem ez a fő tényező, ami meghatározza az árfolyamot, arra sokkal inkább a szigorú monetáris politika, az euró-dollár árfolyam és a geopolitikai fejlemények hatnak. Ugyanakkor az egyenleg kedvezőbb szintje tovább erősíthetné a forintot – ehhez persze kedvezőbb külső keresletre és versenyképesebb iparra lenne szükség – rövid távon talán a BMW indulása tudja javítani az ipari teljesítményt, de azért hosszabb távon ennél nagyobb növekedésre lenne szükség.