Ismét beszólt Zelenszkijnek a menesztett hadsereg-főparancsnok, aki ukrán elnökként térhet vissza

Egész Ukrajna erről beszél: Valerij Zaluzsnij volt ukrán hadsereg-főparancsnok nagy feltűnést keltő cikkében „új józanságról” beszél, amely helyreteheti az utóbbi időben megint a valóságtól erősen elszakadni látszó kijevi propagandát, közelebb kerülhet a tényekhez. Zaluzsnijra, mint talán a legesélyesebb ukrán elnökjelöltre, Zelenszkij utódjára tekintenek.

A volt parancsnok londoni „száműzetése” (nagyköveti posztot tölt be az Egyesült Királyságban működő ukrán diplomáciai képviseletben) is azzal lehetett összefüggésben, hogy mint kiváló katona, pontosan látja a helyzetet és nem akar feleslegesen ukrán vért ontani. A nagykövet jelzi és a Dzerkalo Tizsden (oroszul: Zerkalo Negyeli – Zn.ua), enyhén a kormányt bíráló (de szilárdan a kormányoldalhoz sorolt) tekintélyes, de alacsony példányszámú kijevi lapnak adott exkluzív interjújában utal is rá, hogy Oroszország túllépett saját árnyékán és a dróntechnikát továbbfejlesztve kikerült a zsákutcából és nyomul előre. 

Zaluzsnij a realizmust képviseli

– írja a Zn.ua-ban Zaluzsnij. Az ukrajnai háborúban kezdetben az ukrán fél legalább egy évvel megelőzte Oroszországot a drónalkalmazásban. „Az ukránok tömegesen vetették be az FPV-t (First-Person-View) – mintha a szerkezetet irányító ember a drón orrában lévő kamera mögött ülne és nézné ugyanazt a képet, amit a kamera lát és továbbít”. Ezek a drónok néhány kilogrammos robbanófejeket, 120 milliméternél kisebb aknavető gránátokat, RPG-fejeket vittek és velük együtt repültek bele a célpontba, vagy dobták le a gránátokat, mintha minibombázók lennének.

• Hatalmas erőfeszítéssel 2024-ben bevezették a drónjaik irányítására a hajszálvékony üvegszálat. Ezzel a drónokat érzéketlenné tették a nyugati (ukrán) elektronikus drónelhárító eszközök iránt. 
• A másik elem, amit megváltoztattak: a beszivárgás a fronton harcoló ukrán alegységekbe. Ez különösképpen látszik – írja Zaluzsnij – ma is a dobropoljei és a pokrovszki frontszakaszokon, ahol sikereket értek el az előrenyomulásban. 

Egész utcák tűntek el Kijevben

Szeptember 28-án Oroszország csaknem 650 drónnal, rakétával, cirkálórakétával hatalmas csapást mért Ukrajnára. A főcsapás iránya Kijev volt, ahol ukrán és orosz források szerint egész utcák tűntek el. 

• A támadóeszközök többségét, 593 egységet a Sahed drónok különféle változatai és a Gerbera fegyvertelen drónok, az ukrán légvédelmet megtévesztő, kimerítő álcélpontok tették ki. 
• Emellett a ritkán használt Banderol sugárhajtású drónból kettőt, 
• Kalibr cirkálórakétából nyolcat, továbbá 
• 38 Kh-101-es és 
• két hiperszonikus, Kinzsal mintájú eszközt indítottak. 

Az ukrán fél szerint az oroszok által indított eszközök mintegy 95 százalékát, 611 drónt és rakétát tudtak levadászni. Ukrán forrás (Defense Express) szerint – amelyet független hírügynökségek nem erősítettek meg és szakértők túl optimistának tartanak – valamennyi Kalibrt és Banderolt lelőtték, emellett 35 Kh-101-est semlegesítettek. A Defense Express (DE) az ukrán katonai ipari komplexum (Ukroboronprom), valamint a katonai hírszerzés (HUR) érdekeit képviseli és a legkonzervatívabb, a kijevi kormányt legszorosabban követő médiumokhoz sorolják. Szerkesztői elveihez tartozik, hogy minden Oroszországgal kapcsolatos, nagybetűvel írandó szót kisbetűvel ír. Ezt az elvet ma már a legtöbb ukrán média elutasítja. Noha hivatalosan tiltják, az orosz nyelv visszalopakodott az ukrán hétköznapi életbe.

Moldáviában veszítettek az oroszok

Moldáviában, ebben az Ukrajnával szomszédos, 2,5 milliós törpeállamban a Nyugat-barát Sandu-kormányzat parlamenti választásokat tartott. A leggyorsabban a orosz média reagált. Szerintük a kormánykoalíció „hat mandátumot vesztett”, de vélhetően a kormánypárti többség fennmarad a parlamentben. A hivatalos eredmény szerint 1,6 millió voks megszámlálása után a kormánypárt 50,17 százalékot, az oroszbarát ellenzék 24,18 százalékot szerzett. A Központi Választási Bizottság (CIK) előzetes tájékoztatása szerint belföldön az ellenzék kerekedett felül, de a külföldön leadott nagyszámú szavazattal a kormányerők mégis megtartották a hatalmat. Ezt a tekintélyes moszkvai üzleti lap, a Vedomosztyi is leközölte.

Trump a lovak közé dobta volna a gyeplőt?

Donald Trump elnök szabad kezet adott Ukrajnának az Oroszország belsejében végrehajtandó katonai csapásokra. Ezzel az amerikai elnök tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett, mert nagy hatótávolságú csapásmérő drónokkal Kijev eddigi is hatásosan rombolta például az Oroszország belsejében lévő olajfinomítókat. 

Olyannyira súlyosak az energiaveszteségek, hogy a moszkvai vezetés bejelentette, leáll a benzin belföldi gyártásával, lepárlásával.

Trump nagy bejelentést ígért, ami vélhetően szabad kezet ad Ukrajna európai szövetségeseinek, hogy BGM–109-es Tomahawk mintájú cirkálórakétákat vásároljanak Amerikától és azokat továbbadják Ukrajnának. A Tomahawkok nem a legújabb fegyverek, de világszerte igen jól beváltak az eddigi harcokban. 

Jönnek a Tomahawkok

A múlt század hetvenes évei végén kezdte gyártani a General Dynamics, majd más nagy amerikai hadiipari gyárak is ráálltak az előállítására, 1983 óta van hadrendbe állítva. 

• Darabja négymillió dollár, 
• súlya 1300 kilogramm, 
• mintegy féltonnás hagyományos, vagy 
• 200 kilotonnás nukleáris robbanófejet hordoz. 
• Több változatban gyártották, maximális hatótávolsága nem ismert, de legalább 2500 kilométer. 
• Sebessége alacsony, körülbelül olyan gyors, mint egy nagy utasszállító gép. 
• Négyféle, egymástól többé-kevésbé független célravezető rendszerrel van felszerelve. 
• Indítható többféle rendszerből, a tengeralattjárók torpedóvetőcsöveiből, az univerzális Mark 41-es – eredetileg hajókra tervezett – függőleges indítókonténerből és egyes repülőgéptípusokról is. (Bár ez utóbbit néhány katonai szakértő vitatja.)