Több mint 4500 évvel ezelőtti intenzív gazdasági tevékenység emlékeit tárták fel a Kerosz nevű lakatlan égei-tengeri szigeten görög régészek.
A kulturális miniszter szerdai bejelentése szerint a tavaly nyári ásatások során megállapították, hogy a bronzkori lakosok sokkal szerteágazóbb építészeti és technikai ismeretekkel rendelkeztek, mint korábban vélték.
Kerosz egy kicsi, 15 négyzetkilométeres sziget nagyjából 10 kilométerre délre Naxosztól, a Kükládok szigetcsoportjának része. A Kr.e. 3200 – 2000 között virágzó, úgynevezett kükladikus bronzkori civilizáció fontos központja volt.
Forrás: AFP/Jean-Christophe Verhaegen
Brit és görög régészek korábban feltárták a Daszkalio nevű települést, mely ma már külön szigetet alkot, ám korábban összefüggött Kerosszal. A település mellett őskori szentély nyomaira és több ezer, sima arcú márványszobrocskára bukkantak, melyekről úgy vélik, szertartások keretében helyezték őket ide mintegy 4000 éve.
A tavaly nyári ásatások nagyszabású épületek maradványait tárták föl. Naxoszi kőből emelték a Daszkaliót alkotó monumentális épületeket – áll a közleményben.
Kerosz szigetének beépítéséhez fáradságos munkával 1000 tonna márványt szállítottak Naxoszról tengeri úton. A szigeten minden talpalatnyi helyet beépítettek, ami azt a látszatot keltette, mintha egyetlen hatalmas építmény emelkedne ki a tengerből – mutat rá a kulturális tárca.
Úgy vélik, ez lehetett a korabeli legnagyobb város a térségben, amely magába foglalta Szantorini és Míkonosz mai turistaszigeteket is.
A talaj alatt csatornák fejlett rendszerének nyomait találták meg, ezeket víz szállítására vagy szennyvízelvezetésre használhatták. Felfedeztek két műhelyet is, melynek tárgyai fejlett fémművességről árulkodnak.
A tudósok a következő hónapokban az élelem nyomait, a szőlő-, olíva-, füge- és gabonamagvakat, valamint a hüvelyes- és mandulamaradványokat vizsgálják meg.
