Albert Einsteinnel és Isaac Newtonnal került egy társaságba Bay Zoltán

Bay Zoltán kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezett kutatóközpont megalapításának negyedszázados fennállása alkalmából ünnepi eseménysorozat kezdődött. Az évforduló keretében a kutatóprofesszorra emlékező, egy éven át látogatható kiállítás tegnap nyílt meg a Csodák Palotája Tudósok csarnokában.

A látogatók megismerhetik a magyar és a nemzetközi tudománytörténet meghatározó alakjának legjelentősebb találmányait,

a nevéhez fűződő Hold-radar-kísérletet, és kipróbálhatják a BayBoy névre keresztelt, hazai fejlesztésben 3D nyomtatással készült, irányítható robot képességeit is.

A megnyitón felidézték, hogy Pungor Ernő vegyészprofesszor nevéhez köthető a Bay Zoltán Kutatóközpont megalapítása. Az elmúlt 25 évben az intézet sokféle szervezeti formában szerteágazó szakmai tevékenységet végzett, nemcsak hazai, hanem nemzetközi összehasonlításban is jelentős kutatási tapasztalatra, elismerésre szert téve. Az alapítás évétől kezdve a kutatóközpont egyik legfőbb küldetése a fejlett technológiák és eljárások kutatása és széles körű ipari alkalmazása, valamint a mindezen értékek előállításához nélkülözhetetlen társadalmi, gazdasági és állami erőforrások megteremtése.

Bay Zoltán kutatóprofesszor neve összeforrt a magyar tudással, a legmagasabb szintű kutatói minőséggel – hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett, hogy

Európában az általa először sikeresen elvégzett Hold-radar-kísérlet a magyar űrtevékenység kezdetét, valamint a csillagászat új ágának, a radarcsillagászatnak a megszületését is jelentette.

A Csodák Palotája Tudósok csarnokában olyan híres kutatók alakjai elevenednek meg, akiknek a tudományos munkássága alapjaiban változtatta meg saját tudományterületüket.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja