A palackok gyártására használt PET (polietilén-tereftalát) több száz év alatt bomlik le, azonban a petáznak nevezett enzim már néhány nap alatt elkezdi az „emésztését”. A felfedezés forradalmasíthatja az újrafelhasználást és a környezetvédelmet.
Nagy-Britanniában évente 13 milliárd műanyag palackot használnak fel, ám több mint 3 milliárdot nem hasznosítanak újra.
A Japánban felfedezett enzimet egy PET-faló baktérium, az Ideonella sakaiensis állítja elő. A baktérium fő energiaforrása a PET.
Két éve Szakai japán kikötőváros egy újrahasznosító telepén találták meg a tudósok műanyagevő baktériumot.
Forrás: Roszandi/NurPhoto/AFP
A PET-palackok csak az utóbbi ötven évben kerültek forgalomba ekkora mennyiségben, ami evolúciós szempontból nem túl hosszú idő arra, hogy egy baktérium emberi gyártású anyag fogyasztásához alkalmazkodjon
– mondta el a BBC-nek John McGeehan, a Portsmouthi Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője.
A poliészterek, melyek közé a PET is tartozik, a természetben is előfordulnak, növények leveleit védik. A baktériumok évmilliók alatt alakultak olyanná, hogy fogyasztani tudják
– magyarázta McGeehan.
Átállásuk a PET-evésre mégis teljesen váratlanul érte a tudósokat, ezért egy brit és amerikai tudósokból álló kutatócsoport megvizsgálta, hogy fejlődött ki a műanyagbontó enzim.
Először elkészítették az enzim 3D-modelljét, ekkor észrevették, javítható a teljesítménye, ha a felszínéhez aminosavakat adnak. A változtatás váratlan változást okozott: az enzim sokkal gyorsabban kezdte bontani a műanyagot.
A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az enzim tovább is optimalizálható.
Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmány szerzői most azon dolgoznak, hogy tovább javítsák az enzim teljesítményét, amíg ipari méretekben is képes lesz PET-et bontani.
Január óta 22 tonna szemetet gyűjtöttek a Galápagos-szigetek partjain, amelyek különleges védelem alatt állnak.
