A strasbourgi ülésen nagy többséggel megszavazott dokumentumban megállapították, hogy Oroszország, Kína, Észak-Korea és egyéb, nem állami szereplők is számos rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, tömegesen figyeltek meg európai polgárokat, illetve dezinformációs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak.
A képviselők kiemelték, az egységet nem alkotó európai védelmi stratégiák és képességek védtelenné teszik az uniót a kibertámadásokkal szemben, ezért sürgették a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten dolgozzanak együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel.
Rámutattak, ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.
Üdvözölték emellett a közös védelem megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását, melynek keretében két kiberprojektet is elindítottak, és reményüket fejezték ki, hogy mindez végül egy gyorsreagálású kibervédelmi csoport felállítását eredményezi majd.
A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, információmegosztásra, valamint a szabálytalan bevándorlás megállítására és a katonai eszközök EU-n belüli gyors mozgathatóságának útjában álló akadályok felszámolására van szükség.
Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat egy atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagországok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen
– emelte ki Urmas Praet illetékes liberális jelentéstevő.