Minden eddiginél közelebb kerülünk a Naphoz

Minden korábbinál közelebb kerül a csillaghoz, ezért az autó méretű Parker Solar Probe szondát 12 centiméteres hőpajzzsal látták el, hogy kibírja a hatalmas hőt és sugárzást. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Közvetlenül a Nap külső légkörébe, vagyis koronájába merül.

Az űrszonda szombaton közép-európai idő szerint fél 10-kor emelkedik az űrbe egy Delta IV Heavy hordozórakétával a floridai Cape Canaveralban.

A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer. Eközben több mint 1370 Celsius-fokos hőmérsékletet kell elviselnie.

Hét év alatt a szonda 24 kört tesz meg a csillag körül, hogy tanulmányozza a korona fizikai jellemzőit. Úgy tűnik, itt történnek azok a fontos jelenségek, melyek hatással vannak a Földre – írja a BBC.com.

A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plutó mögötti területekig.

A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, melyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. A NASA kutatói szerint a 2025-ig tervezett misszió révén információkat szereznek a Nap működéséről. Az összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.

Az egyik cél a napszél gyorsulása titkának megfejtése, a másik pedig a napkorona irdatlan magas hőmérséklete okának feltárása.

„A Parker Solar Probe olyan napfizikai kérdéseket fog megválaszolni, amelyek több mint hat évtizede foglalkoztat minket” – közölte Nicola Fox, a NASA kutatója. Az űrhajó által nyújtott legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzs.

„A Thermal Protection System (a hőpajzs) egyike a missziót lehetővé tevő fő technológiáknak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon” – mondta Andy Driesman, a Parker Solar Probe projektmenedzsere.

A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta „szendvics”, mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül.

További kiemelkedő jelentőségű innovációt jelent a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer. Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.

https://youtu.be/dhDD2KaflSU

Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra tartana, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana

– mondta Guo Yanping, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa, a misszió útvonalának tervezője.

A Delta IV Heavy egyike a világ legerősebb rakétáinak.

Bár a szonda közelebb kerül a Naphoz, mint korábban bármely más szonda, nem ez az első, amely közelről vizsgálja a csillagot.

Az 1970-es években indították útnak a Helios-1 és Helios-2 német-amerikai űrszondákat, amelyek 45 millió kilométerre közelítették meg a Napot.