Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MediaMarkt összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, amire érdemes figyelni a fűtésszezonban, hogy biztonságban legyünk az otthonunkban.
A szén-monoxid nyílt égésterű fűtőeszköz esetén keletkezhet, például konvektor, gáztűzhely, bojler, fali fűtőeszközök, kandalló, cserépkályha, stb. használata során, miután ezek a beltér levegőjéből nyerik az oxigént az égéshez. Amikor pedig az fogyni kezd, a láng ugyan még megmarad, de tökéletlen égés alakul ki, és a vízgőz mellett szén-monoxid keletkezik.
A szén-monoxid kialakulását tehát a tévhittel ellentétben valójában a szellőzés, szellőztetés hiánya okozza, mert nem biztosított a levegő-utánpótlás.
Ehhez hozzájárulnak azok a nyílászárók is, amelyek a tökéletes szigetelés érdekében a minimális légmozgást sem teszik lehetővé a résekben. A szén-monoxid színtelen, szagtalan mérgező gáz, észrevétlenül elvegyül otthonunk levegőjében, aminek hatására kismértékű koncentráció esetén „csak” rosszullétet érzünk, nagy mértékben pedig mérgezést, illetve halált okoz.
Tünetek alapján a szén-monoxid mérgezést szinte lehetetlen megállapítani. A fejfájás, émelygés, hányinger számtalan betegséget jelezhet, pedig könnyen előfordulhat, hogy a szobában lévő szén-monoxidtól alakult ki. Bár az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint
a háztartások felében már van érzékelő, évente mintegy 10 ember veszíti életét és 300-400 ember kap mérgezést egy olyan hétköznapi tevékenység során, mint a fűtés.
A magas szén-monoxid koncentráció ráadásul éjszaka, alvás közben jelentheti a legnagyobb veszélyt, mert nem biztos, hogy felébredünk, ha baj van.
A megoldás a fűtőeszközök éves ellenőrzése és a rendszeres szellőztetés, valamint egy szén-monoxid érzékelő, ami életet menthet azzal, hogy jelzi a veszélyt. Egy ilyen eszköz viszonylag kis beruházással is elérhető, és készüléktől függően 7-10 évente kell cserélni.
A szén-monoxid érzékelőt hasonlíthatjuk a lázmérőhöz: figyelmeztet a veszélyre, így elkerülhetjük a tragédiát
– magyarázza Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Nem mindegy, hogy milyen készüléket választunk
A piacon lévő szén-monoxid-mérőket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint az ezek piacfelügyeltét ellátó hatóság, teszteli és általuk üzemeltetett honlapon a potenciális vásárlók megnézhetik a pozitív és negatív listát. Fontos, hogy az utóbbin szereplő eszközöket semmilyen körülmények között sem szabad megvenni, ha ilyen van is otthon, azonnal cserélni kell. A műszaki kereskedők csak a pozitív listán szereplő termékeket árulhatják. Nem elég azonban kiválasztanunk a megfelelő készüléket, ahhoz, hogy hatékonyan működjön, kulcsfontosságú, hová szerelik fel.
A helyiség magasabb pontjai (pl. plafon) helyett a szakemberek azt javasolják, a fűtőeszköztől 1-1,5 méterre, a saroktól 10-15 centiméterre, a levegővétel magasságában kell elhelyezni. Nem véletlen a kifejezés, ez azt a magasságot jelenti, ahol lélegzünk.
Ez általában fejmagasságot takar, de ha például hálószobában helyezzük el az érzékelőt, akkor az éjjeliszekrény magasságát jelenti.
A piacon sajnos rengeteg megbízhatatlan készülék kapható, ezért nagyon fontos, hogy mindig olyan mérőt válasszunk, ami az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság pozitív listáján szerepel. Ezek biztonságosak és megfelelnek a megbízható működést tanúsító szabványoknak, így biztosan jeleznek veszély esetén
– mondta el Szánthó Balázs a MediaMarkt Árkád ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a nagyobb műszaki áruházak csak olyan készülékeket árulhatnak, amelyek ezen a listán szerepelnek, de a szaktanácsadók is segítenek a választásban.
