Adele-t is megviselné a Brexit

A brit zeneipar óriási fellendülést mutat az elmúlt években: olyan előadók húzzák Nagy-Britanniában a szektor szekerét, mint Adele, Ed Sheeran, Rag'n'Bone Man, a Muse vagy a Coldplay. A mögöttünk álló időszakban ezek az előadók rekord bevételeket értek el nem csak az Egyesült Királyságban, hanem külföldön is.

2017-ben minden nyolcadik megvásárolt album – a világ egészét tekintve – brit zenészé volt, ám ennek a hegemóniának könnyedén véget vethet a Brexit.

Bár egyelőre most meglehetősen bizonytalan a kilépés kimenetele, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen veszélyek leselkednek a szigetország muzsikusaira.

Verhetetlenek zenében a britek

Egyelőre úgy tűnik, hogy Brexit esetén nincs egyértelmű terv a sikerkorszak folytatására, s nem állítunk merészet, ha azt mondjuk, nagy esély van arra, hogy a zeneipar jó ideig szenvedni fog, míg magára talál a vihar okozta pusztítás után. Márpedig kár lenne egy olyan szektorért, amely

a tavalyi évben 4,5 milliárd fontot hozott, exportbevételei 7 százalékkal 2,6 milliárd fontra nőttek.

Ed Sheeran harmadik, Divide című lemeze toplista vezető lett, Rag'n'Bone Man debütáló albuma a Human pedig a negyedik helyen végzett.

Az élő események (koncertek stb.) 1 milliárdos fontos bevételt hoztak a konyhára, ami leginkább a Coldplay, a Roling Stones és Sir Paul McCartney világkörüli turnéinak köszönhető. Ezen felül a világ tíz legsikeresebb koncertturnéja közül öt brit előadóhoz kapcsolható. S ha ez még mindig nem lenne elég: a földkerekség legsikeresebb koncerthelyszíne a londoni O2 Aréna volt 2017-ben.

Rod Stewart szerint átverték az embereket

Egyre nagyobb azonban a félelem, hogy a Brexit elkaszálhatja ezt a leírhatatlan sikert. Az olyan népszerű régi motorosok, mint például Rod Stewart már nem egyszer hallatták hangjukat azzal kapcsolatban, hogy bizony elkélne egy második népszavazás a kilépéssel kapcsolatban.

Azt hiszem, az embereket alaposan megvezették. Hazudtak nekünk a vámunióról és minden másról, így úgy érzem, itt az ideje az újratervezésnek, és ki kell írni új népszavazást

– nyilatkozta az énekes.

Az iparági testületek is folyamatos jelzéseket adtak egy esetleges rossz Brexit-megállapodás hatásairól, melyek rendkívül komoly befolyással lehetnek a helyi zenei színtérre. A fejesek mindvégig hangsúlyozták, hogy fontos lenne egy olyan megfelelő, jól átgondolt megállapodást kötni, amely inkább ápolná, mintsem elhanyagolná a jelenleg még virágzó brit zeneipart.

Geoff Taylor, a Brit Hanglemezgyártó Szövetség (BPI) vezérigazgatója szerint egy, az EU-val kötött „erős” megállapodás szükséges annak biztosítására, hogy a Brexit ne befolyásolja negatívan a brit zenei importot és exportot.

A zene segíthet megérteni a világnak, hogy mi olyan izgalmas Nagy-Britanniában, de csak akkor, ha a kormányunk képes egy olyan megállapodás kötni, amely garantálja, hogy a zenészeink szabadon utazhassanak, turnézhassanak, s a kiadványok ki- és beáramlása zavartalanul működjön

– mondja Taylor.

Adele kiadója is aggódik

A független lemezkiadók is kifejezték aggodalmukat: többek közt a Beggars Group és az XL Recordings (a Radiohead és Adele istállója) is arra figyelmeztetett, hogy egy kedvezőtlen megállapodás leginkább a fiatal, feltörekvő művészeket érintheti. Egy rossz Brexit óriási hatással lehet az előadók költségvetésére, utazási korlátozások léphetnek életbe, és a szerzői jogokkal is bonyodalom lehet.

A zenészeink nemzetközi hallgatósággal rendelkeznek, amely az egész világra kiterjed. Nehéz elképzelni, hogy a Brexit ne okozna kereskedelmi, utazási és kommunikációs bonyodalmakat

– hangsúlyozta közleményében a kiadók szövetségének igazgatósága.

Michael Dugher, az UK Music vezérigazgatója elmondta, hogy több fontos probléma is adódhat az ágazat számára a Brexit után. Az egyik az a folyamatos bizonytalanság, hogy mi történik a zökkenőmentes átmeneti időszak biztosítása érdekében.

A második a szerzői jogok kérdése, bár a PRS – az Egyesült Királyságban a jogdíjakkal foglalkozó szervezet – arra számít, hogy a hangfelvételek jelenlegi védelme változatlan marad, kivéve, ha valaki azt állítja, hogy az káros a gazdaságra nézve. Nagy-Britannia legutóbb 2011-ben változtatott a törvényen – pont egy uniós rendelet miatt – amely során 50-ről 70 évre emelték a hangfelvételekre vonatkozó jogi védelmet.

A várhatóan megnehezített utazási körülményekre már júliusban felhívta a figyelmet a Womad nevű fesztivál egyik szervezője, aki kiemelte, hogy

már most is rengeteg zenész mondott le arról, hogy Nagy-Britanniába látogasson, mert a Brexit-népszavazás óta a beutazás meglehetősen komplikált és megalázó.

Petícióval próbálkoznak a zenészek

Számos zeneszerző, énekes és producer írta alá Bob Geldof (énekes, zeneszerző, politikai aktivista) nyílt levelét, amely arról szól, hogy miként válhat kulturális börtönné a brit zeneipar, amikor majd szembesülnek a csökkentett jogdíjakkal, és azzal, hogy a határokat már nem olyan könnyű átlépni, turnékat szervezni, mint napjainkban. Ennek kiküszöbölésére a zenészek szervezete petíciót nyújtott be a kormánynak, amelyben

arra kérik a vezetést, hogy segítsék őket egy olyan könnyített törvénnyel, mely által egyszerű utazási törvényekkel közlekedhetnek az területén.

A beadványt 15 ezer előadó, szerző, illetve az iparágban dolgozó szakember írta alá.

Külön érdekesség, hogy a brit zenészeknek hazafelé el kell számolni csomagjaikkal a határőröknek, akik alaposán átkutatnak mindent, és meg kell győződniük arról, hogy semmivel sem hoztak be többet vagy kevesebbet, mint amennyit kivittek. Így történhetett meg például, hogy egy zenekar háttér-személyzete összeszedte koncert után a törött dobverőket is, ugyanis a törvényben az áll, ha 400 dobverőt vittél ki, jobban teszed, ha 400-at is hozol vissza….

A brit zeneipar tehát tavaly 4,5 milliárd fonttal járult hozzá a GPD-hez, s a Brexit most rendkívül nagy veszélyt jelent erre a komoly egzisztenciális sikerre,

hacsak nem védik meg a zenészek szabad mozgását, s a termékek szabad kereskedelmi forgalmazását az Egyesült Királyság és az Európai Unió közt.