Megszavazták: jövő januártól többet túlórázhatunk

Megszavazta az Országgyűlés az elmúlt időszakban sokak által vitatott, a fideszes Szatmáry Kristóf, Kósa Lajos és Bányai Gábor nevéhez fűződő jogszabály módosítását. A mai döntés után a Munka Törvénykönyve két pontban is módosult:

Ez összességében annyit jelent, hogy a munkáltatóknak egy év helyett 3 éves időszakon belül kell elszámolniuk azon dolgozók túlóradíjával és a szabadnapjaikkal, akik például több műszakos, vagy megszakítás nélküli munkarendben végzik tevékenységüket.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni.

A kezdeményező képviselők indoklása szerint az elfogadott módosítás különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.

Ilyen ágazat jellemzően például az autóipar, ami a magyar gazdaság egyik húzóágazata, az ipari termelés 29 százalékát adja, és mintegy 168 ezer embert foglalkoztat Magyarországon.

Az új törvény a jövő év első napjától lép hatályba.

A dolgozók 83 százaléka nem ért egyet a módosítással

A Republicon Intézet készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a dolgozói társadalom túlnyomó többsége nem ért egyet a Munka Törvénykönyvének módosításával. A lakosság csaknem kétharmada (63 százalék) hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, és mindössze 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal.

Ez az arány különösen magasnak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a módosító javaslat benyújtása és az adatfelvétel között alig több, mint két hét telt el.

A felmérésből kiderült az is, hogy nemcsak az ellenzéki, de a kormány szavazóinak többsége is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet bevezetni a javasolt változtatásokat. A törvénymódosítás megítélése teljesen egyértelmű képet mutat az ellenzéki szavazók körében: mind a baloldali, liberális szavazók, mind a jobbikosok csaknem teljes egésze elutasítja a javaslatot, miközben a támogatók aránya 5 százalék alatt marad.

Ugyan a Fidesz szavazóinak körében ennél alacsonyabb a módosító elutasítottsága, mégis azt mondhatjuk, hogy igen ritka az, hogy a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada elutasítson egy kormány által javasolt intézkedést.

Fontos látni azt is, hogy a Fidesz szavazóinak csupán 14 százaléka tartja jó ötletnek a változtatások bevezetését. A legnagyobb különbség az ellenzéki és a kormánypárti szavazók között a bizonytalanok arányában van: míg a Jobbik szavazóinak, valamint a baloldali liberális szavazóknak csupán 2-3 százaléka nem rendelkezik határozott véleménnyel, addig a Fidesz szavazóinak csaknem egynegyede nem tudott még világos véleményt kialakítani a törvénymódosítás kapcsán.

Hasonló eredményt hozott egy másik kutatócég, a Policy Agenda kutatása, amely szerint az új törvényt a dolgozók 83 százaléka utasítja el, amelynek hátterében egyébként – ahogyan az a felmérésben áll – a munkaerőhiány áll. A közvéleménykutató megjegyzi azt is, a KSH adataiból ráadásul jól látszik, hogy folyamatosan növekszik a ledolgozott munkaórákhoz képest a túlórák aránya.

Az idei adat 2008-hoz képest 33 százalékkal, 2014-hez képest pedig 10 százalékkal volt magasabb.

Miközben 2014-ben a túlórák aránya a munkaórák számából 1,79 százalék volt, addig ez 2018-ra 10 százalékkal emelkedve 2 százalékos részarányra növekedett. Jól látszik, hogy a munkaerőpiac úgy reagál a munkaerőhiányra, hogy növeli a ledolgozott munkaidőkeretet. A legnagyobb növekedés a túlórák arányát tekintve a közigazgatásban valósult meg, ahol 2014. III. negyedévhez képest 47 százalékos volt a túlóra arány növekedése, míg az egy főre vetített túlóra szám növekedés pedig 51 százalék volt – áll a felmérésben.

Nincs akadálya, ha valaki többet akar keresni

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere a Világgazdaságnak adott szerdai interjújában kifejtette: a jövőben a kormány az eddiginél jobban beleszólhat majd a gazdaság működésébe, de csak akkor, ha a versenyképesség javítását szolgálják az intézkedések, valamint ha azt maga a gazdaság kéri. Szerinte ebben az esetben rendben lévő dolog, hogy ezt megtegye.

A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték

– hangsúlyozta, hozzátéve, határozottak a tekintetben, hogy ez a jó irány, és azt gondolom, hogy a több túlóra lehetősége mindkét fél számára előnyös lehet.

Palkovics szerint a kormány célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A munkaerőpiacon kínálati helyzet van, akinek nem felelnek meg a körülmények, elmegy máshova dolgozni, hiszen a cégek versenyeznek a dolgozókért – tette hozzá.

Nagyon sok fontos törvényről döntöttek a magyar honatyák az Országgyűlés szerdai ülésnapján.