Közélet

Olajozottan működik ma a magyar törvényhozás

Nagyon sok fontos törvényről döntöttek a magyar honatyák az Országgyűlés szerdai ülésnapján.

Az országgyűlési képviselők egy sor fontos kérdésben döntöttek eddig a szerdai ülésnapon. Többek között a sokak által vitatott túlóra-törvényről.

Botrány a magyar parlamentben

Ellenzéki képviselők sorakoztak fel az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját. Végül azonban az ülésnap elindult.

Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét. Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, „önként vállalt túlmunka” elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Az ellenzék a határozathozatalnál elénekelte a Himnuszt. A szavazás után bekiabáltak, a magasba emelték képviselői kártyáikat, majd kivonultak az ülésteremből.

Emelkedik a számvevők illetménye

A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását a kormány javaslatára. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta,

hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.

A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Új feladatokat kap az önállósodó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Önállósul a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), miután szerdán elfogadta a testületről szóló új törvényt 132 igen szavazattal, egy nem ellenében a Ház. A tanács új feladatokat is kap:

egyebek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházásokat és a fejlesztési terveket is véleményezi, illetve javaslatot tesz.

Az öttagú NHIT elnökét, alelnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, működésének, szervezetének és feladatainak részletszabályait pedig a kormány rendeletben határozza meg. A testület a jövőben önálló költségvetéssel működik. A sarkalatos szabályokat is tartalmazó jogszabály értelmében a tanács jelenlegi tagjainak megbízatása jövő év január 1-jével megszűnik.

A testület munkáját eddig a médiatörvény szabályozta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alá tartozott és költségvetését is a hatóság biztosította.

Elnökét és alelnökét eddig is a miniszterelnök nevezte ki, további tagokat azonban a médiatanács és a Magyar Tudományos Akadémia delegált.

Eddig is a feladatai közé tartozott a kormány informatikai vagy hírközléssel kapcsolatos és a média területét érintő stratégiai döntéseinek, előterjesztéseinek, a minisztérium hírközlési, informatikai beszerzéseinek véleményezése.

Nemzetközi szerződések

Az Országgyűlés hozzájárult a Magyarország és Kína között a sanghaji központú Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodás kihirdetéséhez.

Arról is határoztak a képviselők, hogy kihirdetik a magyar és az ausztrál kormány között kőolajkészletezési szerződések tárgyában kötött megállapodást.

Autóbuszos piacfelügyelet létesül

Az Országgyűlés a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremtette a közúti személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit. A képviselők 126 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről is szóló javaslatcsomagját.

Szankcionálhatóvá válnak az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatók. A kabinet szerint ez azért is különösen időszerű, mert 2019-ben megnyílik az uniós autóbuszos közúti személyszállítási piac, a piacfelügyelet révén pedig a hazai autóbuszos vállalkozások rendezetten fel tudnak készülni a piacnyitás követelményeire.

A módosítások emellett lehetőséget teremtettek arra is, hogy a gyorsforgalmi utak mintájára más, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű útépítéseknél is lehessen meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére célkitermelő helyeket nyitni a gyorsabb, gazdaságosabb és a környezetet kevésbé terhelő megvalósítás érdekében.

A határt átlépő díjköteles úton átlépők az első lehetséges helyszínen utólag is megvásárolhatják az autópálya-matricát – rögzítették.

Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke (középen)
Fotó: MTI/Soós Lajos

Bevezetik a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert

Rendszeres havi járadékot kapnak a jövőben a 65. életévüket betöltött Széchenyi-díjas tudósok és bevezetik a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert – többek között ezt tartalmazza a kutatás-fejlesztéssel és szakképzéssel összefüggő törvények módosítása, amely 126 igen, egy nem szavazatot kapott az Országgyűlésben.

A havi járadékhoz szükséges, közel 200 millió forintos forrást a 2019-es költségvetésben biztosítják a Magyar Tudományos Akadémia számára.

Az elfogadott javaslat indoklása szerint a tervezett havi járadék összege a művészjáradék mindenkori havi mértékével megegyezően, 2018. január 1-jén hatályos szabályozás szerint 121 125 forint havonta.

A felsőoktatáshoz hasonlóan a szakképzési centrumokban is bevezetik a kancelláriarendszert, hogy a centrumok főigazgatói a továbbiakban még jobban tudjanak koncentrálni elsődleges feladatukra, az általuk irányított intézmény szakmai tevékenységének, oktatási színvonalának felügyeletére. A kancelláriarendszer célja a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás, a menedzserszemléletű működtetés biztosítása.

A szakképzési centrumok és a felsőoktatási intézmények bekapcsolódhatnak az ágazati képzőközpontok gyakorlati képzéseibe.

Bevezetik a zárt rendszerű elektronikus távoktatás és távoktatási képzésmenedzsment fogalmát is, ami a szakképzés színvonalának javítását célozza.

A módosítással olyan jogi környezetet kívánnak teremteni, amelyben a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotások a kutatóhelyek tulajdonává válnak. Így e szereplők érdekeltté válnak szellemi alkotásaik ipari jogvédelmi oltalmazásában, üzleti hasznosításában.

Az agrárkamara foglalhat állást a földadásvételi szerződésekről

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét – döntött az Országgyűlés. A képviselők 132 igen, 1 nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők – Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István – javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről.

Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem arányban.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, valamint Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Bővül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységi köre

Kiterjeszti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységét az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő törvények szerdai módosítása, amelyet 132 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadtak el a képviselők.

A változtatás célja, hogy a bank hatékonyabban nyújthasson fejlesztési forrásokat a kormány gazdaságstratégiájának megvalósítása érdekében.

Az MFB bekapcsolódik a vissza nem térítendő uniós források nyújtásába. A banktitokkal azonos védelmet kapnak az MFB uniós forrásból nyújtott hiteleivel, valamint az uniós forrásból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos, a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok, kivéve, ha azok közzétételét uniós jog írja elő.

A módosítások lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok vagyonukat térítésmentesen átadományozzák közfeladatot ellátó célok érdekében úgy, hogy közben a kötelező önkormányzati feladatok ellátása nem sérül. Az egyházak az oktatás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a kultúra terén láthatnak el állami vagy önkormányzati feladatokat, az ehhez szükséges infrastruktúrát már az önkormányzatok is az egyházak rendelkezésére bocsáthatják vagyonuk terhére.

Az állam és az önkormányzatok ingyenesen átruházhatják egymásnak közös tulajdonukban álló vagyonukat.

A határokon átnyúló csomagkézbesítéshez kapcsolódóan változik a postai szolgáltatásokról szóló törvény, amely pontosítja a tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségét.

Egységessé válik a szövetkezeti hitelintézetek üzleti működése, a tagok hozzáférhetnek az egységes informatikai rendszerhez.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő program résztvevői

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők. A képviselők 133 igen szavazattal fogadták el a kormány erről szóló törvényjavaslatát.

A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

A hetedik alkotmánymódosítással összefüggésben módosították a házszabályt

Az alkotmány hetedik módosításával összefüggésben módosította a parlament – 132 igen szavazattal, minősített többséggel – a házszabályt. A fideszes Hende Csaba és Bajkai István által benyújtott változtatás célja az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, illetve újraszerkesztett indokolás közzététele.

Így az iromány-nyilvántartás részévé válik a törvényjavaslathoz fűzött indokolás mellett annak újraszerkesztett szövege is.

A mostani módosítást felmenő rendszerben, kizárólag a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében alkalmazzák.

lesz 2021-ben

A soron következő, 2021-es népszámlálásról törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán 124 igen szavazattal. A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adatelőkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.

A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek meghatározott adatköreinek az összeírására terjed ki.

Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást. A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak – olvasható az előterjesztésben.

Emelkedik az ápolási díj, bevezetik a gyermekek otthongondozási díját

Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját. A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány javaslatát az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról.

Jövőre 15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja.

Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd.

Az Országgyűlés a következő témákban hozott döntést:

  • Kamerafelvételek és a kutak;
  • Átalakították a Magyar Honvédség szervezeti rendjét;
  • Módosították az egyházak jogállásáról szóló törvényt;
  • Új pénzalap jön létre tévéfilmek támogatására;
  • Közérdekű célra is felhasználható lesz az illegálisan kitermelt fa;
  • Energetikai- és klímapolitikai javaslatcsomagról döntöttek;
  • Egységes nyilvántartás jön létre az állami épületek szerzői jogairól;
  • Változások várhatók a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott civilek életében;
  • Bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt;
  • Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak;
  • A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények változnak;
  • Egységesítették a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit;
  • Kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították az Opera rekonstrukcióját;
  • Szigorítják a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályokat;
  • A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020-ra módosul;
  • Törvényt hoztak a kormányzati igazgatásról;
  • Az NVB tagjává választották Szalay Tamás Károlyt;
  • Új törvényt hoztak Magyarország és kiemelt térségei területrendezési tervéről;
  • Elfogadták a Hungary Helps programról szóló törvényt;
  • Október 16. a magyar-székely összetartozás napja lett;
  • Módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt;
  • Új jogállás jön létre a honvédelmi alkalmazottaknak;
  • Módosították az államháztartási törvényt;
  • Az agrárgazdaság versenyképessége érdekében módosítottak szabályokat;
  • Ügynökséget hoztak létre az állami építkezések levezénylésére;
  • Felkészülési időt kapnak az önkormányzatok a bölcsődei ellátás biztosítására;
  • Változnak az átmeneti bányászjáradék folyósításának szabályai;
  • Nő az olimpiai érmesek járadéka;
  • Törvény tiszteleg Lengyelország függetlenségének helyreállítása előtt.
  • törvénykezés Országgyűlés
    Kapcsolódó cikkek