BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Palkovics: nem adóztathatjuk túl a kkv-kat

A következő években fókuszba kerülnek a magyarországi vállalkozások, erősen támogatjuk őket abban, hogy legyen saját termékük – mondta a Világgazdaságnak Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere.

Hogyan értékeli az első fél évet miniszterként?

Az elmúlt fél év egyik nagy eredménye, hogy megalkottuk azt a gazdaságfejlesztési stratégiát, amely kijelöli a következő évek irányát a közlekedés, az energetika, a fenntarthatóság, a vállalkozásfejlesztés, az informatika, a szakképzés és az innováció terén. Meghatároztunk hatvan kiemelt ügyet, ezek fele bekerült a kormány versenyképességi stratégiájába is, a többivel is fokozatosan haladunk. A gazdaságvédelmi akciótervben szereplő harmincpontos javaslat teljesülése esetén nagyjából fél százalékpontos GDP-növekedés várható.

Nagyon fontosnak tartom, hogy újraírtuk Magyarország innovációs és kutatás-fejlesztési politikáját, amelytől azt remélem, hogy megváltozik a „leányvállalat-ország” arculatunk, és elmozdulunk a fejlett technológiát képviselő, értéket teremtő beruházások, tevékenységek felé.

Olyan ideális környezetet szeretnénk teremteni, amelyben a termékfejlesztés magyar munkaerővel történik itt, Magyarországon. Az első féléves munkánk egyik nagy eredménye az Otthon melege program újratervezése és keretének két és félszeresére emelése. Aki az idén benyújtott pályázatot, az meg is kapja a támogatást mosógép-, fagyasztó- és hűtőcserére. Sikerként értékelem a Corvinus átalakítását is, az új modell lehetőséget teremt majd arra, hogy a világ legkiválóbb egyetemei közé kerüljön. A következő években fókuszba kerülnek a magyar vállalkozások, amelyeket erősen támogatunk abban, hogy legyen saját termékük.

Sok területről érkezett feladat a Pénzügyminisztériumtól, és részben megörökölték a Fejlesztési Minisztérium portfólióját. A nemzeti vagyon kezelésében azonban még vannak átfedések az egyes minisztériumok között. Miért?

Emögött egy meghatározott logika van, a versenyképességért a magyar kormány a felelős, ez nem lehet egyetlen minisztérium ügye. A munkaerőpiac azért maradt a PM-nél, mert az előző kormány sok döntést hozott a kérdésben, és ott követik le ezek hatásait. A vagyonkezelésnél úgy választottuk szét az ügyeket, hogy az egyik minisztérium cégei végzik a közszolgáltatásokat és felelnek a vállalatok működéséért, a másik pedig megrendeli azokat és ellenőrzi, hogy megfelelő-e a színvonaluk. Ez a rendszer a meglátásom szerint egyelőre jól működik. A tárcánk klasszikus gazdasági minisztériumként működik, hiszen minden olyan terület hozzánk tartozik, amely egy modern, 21. századi ország megvalósításához szükséges, vagyis amely révén erősíthető a gazdaság és emelhető az életminőség.

A tárcánk neve pedig azért Innovációs és Technológiai Minisztérium, mert ezzel is szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a jövő gazdaságának a technológia és az innováció a két legfontosabb lába.

Vannak lépések, amelyek erre utalnak, de a cégstruktúra mennyire alkalmas arra, hogy ezeket a folyamatokat befogadja?

Van felelőssége az elmúlt harminc év gazdasági elitjének, a rendszerváltás után egy sor dolog elmaradt. Liberalizáltuk a piacot, és nem maradt a magyar vállalatoknak védőhálójuk. Úgy gondoltuk, hogy egy újonnan létrehozott magyar vállalat képes lesz felvenni majd a versenyt egy több száz éves német céggel, de nem így történt. Míg nálunk nyolc megszűnt vállalkozás jutott ezer lakosra, addig Csehországban és Lengyelországban, ahol megvédték a cégeket, mindössze fél.

A magyar kkv-k adóterhe ötven százalék felett volt 2010-ig, ami bár csökkent, de további mérséklés szükséges. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy túladóztassuk a kisvállalatokat, amíg a multik adóterhe sok esetben 20 százalék alatti.

A magyar vállalatok néhány kivételtől eltekintve tipikusan kisméretű vagy mikrocégek. Ez önmagában nem is lenne gond, ha a saját ötleteik megvalósítására és folyamatos fejlesztésre törekednének. E vállalkozások csak 17 százalékának van vállalatirányítási rendszere, a többség még mindig kockás papíron, esetleg Excel-táblázatban számolja ki az eredményét, tervezi meg a jövőjét, így sokkal nehezebb utánaszámolni és lekövetni a termék önköltségét és hatékonyságát.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kallus György / VG

Elképzeléseik szerint milyen egy olyan kkv, amely felkészült a következő évtized kihívásaira?

Legyen piacképes terméke, aminek több feltétele van:

megfelelő minőségben, logisztikai rendszerrel és árszinten tudja szállí­tani. Emellett legyen kutatás-fejlesztése vagy olyan struktúrája, amellyel tudáshoz jut, továbbá elengedhetetlen, hogy legyen jövőképe is.

Az ideális kkv-nak értenie kell a saját folyamatait, ismernie kell a terméke önköltségét, mert ha ezt nem tudja meghatározni, akkor azt sem tudja megmondani, hogy mennyire jó neki a piaci ár. A következő években a magyar cégeknek minden esélyük megvan arra, hogy emeljenek a termelékenységükön, elérhetik akár a Magyarországon működő külföldi cégek szintjét is. Ehhez megfelelő oktatásra és a beruházások támogatására, digitalizációra is szükség van. A mikrovállalkozások számára már vannak olyan lehetőségek, amelyekkel összeolvadás nélkül is megoldhatják a méretgazdaságossági problémákat, elsősorban felhőalapú szolgáltatásokkal. Ezt persze az állam is támogathatja.

Hogyan jutnak hozzá a kkv-k ezekhez az ismeretekhez?

A pályázati feltételekkel is ezt közvetítjük a kkv-knak, a vállalati adatok például csak meghatározott digitális platformon keresztül érkezhetnek. Az Ipar 4.0 platformot, az 5G koalíciót és a Mesterséges intelligencia koalíciót is azért hoztuk létre, hogy a szükséges információkat megkapják a magyar cégek.

A jövőben a kormány jobban beleszólhat a gazdaság működésébe?

Amennyiben a versenyképesség javítását szolgálják az intézkedések, és ezt maga a gazdaság kéri, akkor rendben lévő dolognak tartom, hogy jobban beleszól a kormány. Az adózás meghatározása eleve kormányzati feladat, a túlmunka-szabályozás módosítását pedig maguk a gazdasági szereplők kérték.

Határozottak vagyunk a tekintetben, hogy ez a jó irány, és azt gondolom, hogy a több túlóra lehetősége mindkét fél számára előnyös lehet.

Az a célunk, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A munkaerőpiacon kínálati helyzet van, akinek nem felelnek meg a körülmények, elmegy máshova dolgozni, hiszen a cégek versenyeznek a dolgozókért.

A hatékonyságnövelésben mennyire előny a mostani munkaerőpiaci helyzet?

Többek között a munkaerőpiaci helyzetre reagálva emelkedik a minimálbér, ami automatikus hatékonyságnövekedést eredményez, akár a korábbi munkaidőkeretbe beleférve. A magasabb bérek következtében a munkaadók átgondolják a modernizációt, ami jó hatással van a termelékenységre. Ez nem azt jelenti, hogy veszek egy robotot és elküldöm az alkalmazottamat, hanem hogy a meglévő kapacitások mellett az automatizálással növelem a hatékonyságomat.

Miért nem támogatta a kormány a műanyag zacskók termékdíjának emelését?

A műanyag zacskót Magyarországon már most is terheli jövedéki díj, de korábban nem volt világos, hogy pontosan mit vár el az uniós szabályozás. Azért vettük le a napirendről a termékdíj emelését, mert megjelent az EU-s jogszabály pontosítása, amely kimondja, hogy 2021-től a tagállamoknak meg kell oldaniuk az újrahasznosítható műanyagok visszagyűjtését. Ez teljesen megváltoztatja a helyzetet, a hulladékgazdálkodással más formában kell foglalkoznunk. Hamarosan új megoldással állunk elő.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata nem találta hatékonynak a duális felsőoktatási képzést. Változtatnak a rendszeren?

Nem értek egyet az ÁSZ-szel, ez egy egészen jól létrehozott rendszer, amit a nemzetközi szervezetek is elismernek.

A program 2016-ban indult, a képzési forma segíti a piacképes tudás átadását a felsőoktatásban, a hallgatók ugyanis egy vállalatnál dolgoznak az egyetemi képzésük idején. Persze egy rendszeren mindig lehet javítani, érdemes lehet akár lazítani a szabályokon, akár a dualitás arányát oldani azzal, hogy a hallgatók fokozatosan kapjanak nagyobb vállalati tudást, miközben az egyetemi terhelésük csökken. Hosszabb távon szeretnénk olyan felsőoktatási intézményt kialakítani, amely kizárólag duális képzéssel foglalkozik, így erre tudja összpontosítani az erőforrásait. A kkv-k is létrehozhatnának képzési központokat, amelyekben a hallgatók és a vállalatok könnyebben egymásra találnának.

A teljes interjú a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek