Míg a pénz az alacsonyabb jövedelmi szinten lévők szempontjából a boldogság döntő mutatója lehet, a tanulmányok szerint a jövedelmek folytonos növekedése miatt a pénz kevésbé fontos része az általános boldogságnak – mindenesetre az élmezőnybe így is csak tehetősebb államok kerültek. A kutatók a boldogságot olyan összetett jelenségnek látják, amelyet sokféle változó alapján határoznak meg, ilyen például az anyagi gazdagság, a szociális támogatás, a szabadság és az egészség.
Mámoros északi állapot
Az alábbi táblázatokban – amely a World Happiness Report 2018 jelentés alapján készült – segít mérni és megérteni, hogy mely országok lakossága érzi magát igazán jól, és melyek azok, ahol alacsony értékeket mutat a „boldogság-mérő”.
Érdekes, hogy 2017-ben pontosan ugyanez az öt ország szerepelt a lista első öt helyén, azonban
a most listavezető Finnország az ötödik helyről ugrott egy év alatt az élre.
Noha négy helyezéssel előrébb jutni nagy ugrásnak tűnhet, az sem elhanyagolható jelenség, hogy a másik négy ország is ugyanolyan boldog, mint tavalyelőtt.
A közös földrajzi elhelyezkedés mellett ezek az országok jól ismertek a szociális biztonsági hálókról is, hiszen magas adóterhelést alkalmaznak olyan kormányzati szolgáltatások finanszírozásának érdekében, mint például az oktatás vagy az egészségügyi ellátás.
A lista tetején a legmeglepőbb szereplő talán Costa Rica (13.), amely a jövedelmi egyenlőtlenségek tartós problémái ellenére a latin-amerikai régió legboldogabb országa. Annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb, mint a többi magasan rangsorolt nemzetnek, az ország túlteljesített a szociális támogatások területén.
Costa Rica jelentős mértékben finanszírozta az oktatást és az egészségügyet,
ezen kívül olyan nemzeti kultúráról ismert, amely a barátok, családok és a szomszédságok szilárd és összetartó társadalmi hálózatain alapszik.
Afrikai letargia
Talán nem meglepő, hogy a lista alján kizárólag afrikai országok szerepelnek.
A hátul kullogó országok mind olyan területhez tartoznak, ahol mélyszegénységben és nélkülözésben élnek az emberek, ebből kiindulva szinte törvényszerű volt, hogy ezen államok boldogságszintje lesz a legalacsonyabb.
A legkevésbé boldog országok tehát az afrikai kontinensre koncentrálódnak,
ahol az egy főre jutó GDP erősen változik (egymáshoz képest), és sokan a szabadság hiányáról számolnak be. Vigaszt nyújthat azonban, hogy a szociális támogatások viszonylag stabilak, és az idő múlásával folyamatosan javultak.
A korrupcióval is számolni kell
Nézzük meg közelebbről, hogy a fenti lista milyen összetevőkből alakult ki, mely változókat vizsgálták a kutatók:
Míg az átlagos jövedelem és a várható egészséges élettartam egyértelműen a boldogságszintek magyarázatában rejlik, külön érdekességet jelent a Gallup World Poll (GWP) kérdése a többi, szubjektívebb változóval kapcsolatban. A GWP a következő kérdéseket tette fel:
Szociális támogatás: Ha bajban voltál, volt rokonod vagy barátod, akikre számíthattál?
A választás szabadsága: Mennyire választhatod meg szabadon, hogy mit kezdesz az életeddel?
Nagylelkűség: Adtál pénzt jótékonysági szervezetnek az elmúlt hónapban?
A korrupció felfogása: A korrupció széles körben elterjedt-e az egész kormányban?
A magyarok a középmezőnyben
Jelen pillanatban Magyarország a 69. helyen áll a „boldogságlistán”. Ez tulajdonképpen pont a mezőny közepe, azaz mondhatjuk, hogy mély apátiában vagyunk, hiszen nem állíthatjuk, hogy kiugrunk a bőrünkből, de azt sem, hogy kiemelkedően szomorúak lennénk.
Mint látható,
a magyar társadalom leginkább a szociális környezete miatt boldogabb (ez járul hozzá legnagyobb mértékben a magyarok boldogságához),
azaz jellemző ránk, hogy van kire számítanunk, amikor segítségre van szükségünk. A második legjelentősebb tényező a GDP-változó, majd ezt követi a várható élettartam, a szabad választás lehetősége, végül a nagylelkűség.
Ezzel szemben feltűnő, hogy rendkívül alacsony, már-már mérhetetlen szintet mutat a korrupció kérdése, azaz a felmérés szerint a hat mutató közül emiatt aggódunk legnagyobb mértékben.