Közélet

33 éve robbant fel a csernobili reaktor

1986. április 26-án minden idők egyik legtragikusabb ember okozta tragédiája történt, amely körül máig sok a rejtély.

Pontosan 33 évvel ezelőtt történt a XX. század egyik legnagyobb katasztrófája, a csernobili gőzrobbanás, amelynek következtében radioaktív sugárzó szennyeződés került a levegőbe. A szovjet vezetés minden erejével próbálta eltitkolni a tragédiát a közvélemény elől, de a hírek hamar kiszivárogtak.

Egy végzetes éjszaka világhírűvé tette a várost

Csernobil a középkortól lakott terület volt, ráadásul a XIX. századtól fogva egy fontos közlekedési és kereskedelmi központ is. A várost ugyanakkor csak a tőle 15 kilométerre északra elhelyezkedő atomerőmű 1986. április 26-án a bekövetkezett balesete tette világhírűvé.

A csernobili atomerőmű
Fotó: AFP

Sokan úgy tudják, hogy Csernobilban nukleáris robbanás történt, azonban ez nem igaz, az erőművet gőzrobbanás rázta meg. Ennek oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája, valamint a szakértelem és a felelőtlenség volt. A gőzrobbanást ugyanis egy szabálytalan kísérlet és számos biztonsági rendszer kikapcsolása idézte elő, így

a robbanás következtében simán lerobbant a reaktortartály teteje, és ennek valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezett grafittűznek a következtében a légkörbe juthattak a sugárzó anyagok.

Ennek mértékét nem igazán tudni még ma sem, egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és urán csupán 4, pesszimistább vélemények szerint 90 százaléka került a légkörbe.

Az biztos viszont, hogy az eset után azonnal katonákat vezényeltek a felrobbant reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat. Ezután kezdhettek csak hozzá a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig húzódó munkában százezrek vettek részt, és ezrek vesztették életüket. Az áldozatok számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, miután a Szovjetunióban egyszerűen titkosították az áldozatok kórházi kartonjait.

Az évek alatt csak annyi derült ki, hogy ketten biztosan a katasztrófa közvetlen, míg 32-en a mentési munkálatok alatt hunytak el.

Az is biztosan tudható a katasztrófa kapcsán, hogy a helyiek kitelepítésére csupán a balesetet követő hatodik napon, azaz május 2-án került sor. Ez összesen mintegy 12 500 embert érintett.

A katasztrófa következtében 12 500 embernek kellett elhagynia otthonát
Fotó: AFP

Az evakuálás egyébként egy 30 kilométeres zónában történt, amelynek alapterülete nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő alakzat. Ennek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 kilométerre van, de nyugati irányban legalább 60 kilométeres távolságba is elnyúlik. Ez a zóna egy további, a legerősebben szennyezett területegységet is magában foglal, amely mintegy 10 kilométer átmérőjű. Az ezen belül található településeket (többek között Pripjaty városát, amelyről alább drónvideó látható) lakhatatlanná nyilvánították.

A külső 20 kilométeres részen már lakni lehetne, de az emberek valószínűleg már hivatalosan soha nem költözhetnek vissza. A tiltott övezet 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt áll, oda csak 18 év feletti személyek, illetve az ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be külön engedéllyel.

Csernobil területén 1986 nyarán-őszén jelentős sugármentesítést végeztek annak érdekében, hogy a város adminisztratív központként továbbra is használható legyen, de máig vannak olyan részei, amelyek le vannak zárva.

A városban egyébként jelenleg is több ezren dolgoznak (az atomerőmű ma már nem működik, bontási munkálatok zajlanak), a kitelepített övezetbe volt aki önként visszatelepült. Utóbbiak közül a leghíresebb Viktor Petrovics Brjuhanov, a csernobili erőmű volt igazgatója, akit egyébként 1987 nyarán több éves börtönbüntetésre ítéltek.

A Magyar Rádió azonnal közölte a hírt

Ugyan a radioaktív szenny megfertőzte a Szovjetunió nyugati részét, Európa egyes részeit, illetve az Egyesült Államok keleti részét is, a szovjet pártvezetés sokáig próbálta teljes titokban tartani a katasztrófát. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, aminek következtében százezreket kellett kitelepíteni. A titok így sokáig nem is maradt titok, ráadásul a balesetet követő rövid időn belül Svédországban radioaktív felhőket kezdtek észlelni, amelyek a Szovjetunió irányából érkeztek. Ezzel pedig mindenki számára világossá vált, hogy baj van.

Az egykori pripjatyi óvodába már senki sem jár, az teljesen az enyészeté lett
Fotó: AFP

Mindenesetre ahogyan a többi szovjet tagállamban, úgy Magyarországon sem lehetett hivatalosan semmit sem tudni az esetről. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének egyik munkatársa így a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből hívott fel több budapesti és megyeközponti óvodát és bölcsődét, hogy figyelmeztesse őket:

olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre.

Az óvodákból aztán terjedni kezdett a katasztrófa híre, mígnem a baleset után két nappal Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője úgy döntött, hogy a BBC hírére támaszkodva hírt adnak a katasztrófáról az esti híradóban. Miután a hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban letiltotta, Bedőt pedig megbüntették, így az eredeti híradóból nem maradt semmi. Az alábbi videón a 22 órai híradás hallható:

https://youtu.be/LsY6RrmUZpM

A magyar pártvezetés tétlenkedése drasztikus következményekkel járt, sokan ugyanis az életükkel fizethettek a hírzárlatért, igaz, egyértelműen ez sosem bizonyosodott be. Mindenesetre több európai országban is beutazási tilalmat vezettek be, ami miatt a magyar kamionosokra hárult a feladat, hogy a szovjet árukat fuvarozzák. Sokaknak közülük Kijeven kellett átutazniuk, ahol viszont számottevő sugárdózist kaptak.

Többen közülük pár éven belül meg is haltak.

A név szerint nem azonosítható, de Csernobilnak tulajdonított összes áldozat számát az Egészségügyi Világszervezet egyébként 4000-re becsüli.

Csernobil emlékezete

Ugyan a baleset több mint harminc éve történt, az eset máig megmozgatja a közvéleményt. Több dokumentumfilm, riport is készült a történtekről, sőt, még a zenei világot is megihlette a tragédia.

Ennek nyomán az HBO és a Sky nemrég jelentette be, hogy az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét feldolgozó minisorozatot készítenek. A főbb szerepeket Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson alakítja.

https://youtu.be/s9APLXM9Ei8

A Csernobiltól alig 16 kilométerre húzódó Pripjaty is több alkotásban szerepelt az elmúlt években. A Die Hard – Drágább, mint az életed című amerikai, többek között Magyarországon is forgatott akciófilmben például terroristák egy vegyülettel semlegesítették a szellemváros sugárzását.

Pripjatyt egyébként a Kiskunlacháza melletti volt szovjet laktanya alakította a filmben.

Emellett a 2012-es Ideglelés Csernobilban (Chernobyl Diaries) című amerikai thrillerben is szerepelt a város. A történet szerint egy csoport fiatal nem engedélyezett kirándulást tesz Pripjatyban egy helyi idegenvezető által, de látogatásuk katasztrófába torkollik.

Csernobilban ma is van élet

Hogy Csernobilban egykor emberek éltek, az a mai napig látható a városban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egykor háziállatként tartott kutyák leszármazottai stabil populációt hoztak létre. A The Guardian helyszíni riportja szerint a turisták látogatásainak hatására ezek az állatok egyáltalán nem idegenedtek el az emberektől, és rájöttek, hogy a tiltott zóna határán lévő létesítményekből élelemhez is juthatnak.

https://youtu.be/uf0LkZ6sJng

További érdekesség, hogy a 30 kilométeres lezárt zónát a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom előtt. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak, így szabadon el lehetett utazni a csernobili atomerőmű felrobbant reaktorához, és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz is.

Az idegenvezetéshez még Geiger-Müller számlálót, azaz radioaktivitásmérő műszert is lehetett kölcsönözni.

Ez azonban nem tartott sokáig, ezeket az utazásokat pár hónappal később betiltották. Igaz, később feloldották a tilalmat.

csernobil reaktor katasztrófa sugárzás Magyarország robbanás atomerőmű
Kapcsolódó cikkek