A Brexit a militarizmust is feltámasztotta

Az Új IRA (NIRA) nevű britellenes katolikus militáns csoport jelentkezett levélben a Londonderryben csütörtök éjszaka történt lövöldözés elkövetőjeként – számolt be elsőként a The Irish News.

Az ellenség elleni támadás során tragikusan életét vesztette Lyra McKee, mert az ellenséges erők közelében állt

– olvasható a militáns csoport állásfoglalásában, amelynek eredetiségét az északír lap hitelesítette.

Csütörtök este az északír városban maszkot viselő támadók Molotov-koktélokat dobáltak a rendőrautókra, illetve lőfegyvert is használtak egy biztonsági ellenőrzés során. A támadásban meggyilkolták Lyra McKee 29 éves újságírót, szemtanúk szerint

McKee épp a helyszínen tartózkodott, és eltalálta egy golyó. A rendőrség azonnal autóba rakta, és kórházba vitték, de már nem sikerült megmenteni az életét.

Az északír rendőrség által közzétett felvételen látszik, ahogy az újságíró dokumentálja az utcai eseményeket, és az is látszik, ahogy egy maszkos fegyveres lövéseket ad le. Utána egy másik alak lehajol, valószínűleg a földről összeszedi a fegyverből kiesett töltényhüvelyeket.

https://www.youtube.com/watch?v=0dcmLDpdD8U

Londonderryben a fegyveres támadás előtt több helyszínen házkutatásba kezdett a rendőrség fegyvereket keresve. A hatóságok ugyanis attól tartottak, hogy szakadár csoportok erőszakos cselekményekre készülnek a húsvéti hétvégén. A gyilkosság után megszólalt az Új IRA, amely őszinte részvétét és bocsánatát fejezte ki az áldozat családja és barátai iránt. A 2012-ben alakult csoport azonban azt is közölte, hogy

a rendőrség provokálta ki a fegyveres konfliktust.

Az Új IRA szerint a város Creggan nevű lakótelepére a brit fegyveres erők betörtek, amely zavargást váltott ki és emiatt az önkéntesek fegyverhez nyúltak.

Ismét vér folyt az ellenállás városában

McKee meggyilkolása 21 évvel a nagypénteki békeszerződés aláírása után történt. Az 1998-ban április 10-én Belfastban aláírt úgynevezett

nagypénteki megállapodás vetett véget a csaknem három évtizedes fegyveres konfliktusnak.

Miután a szerződést Észak-Írországban népszavazás hagyott jóvá, a terület 27 év után ismét önkormányzatisághoz jutott.

Az Ír-sziget 1541-től perszonálunióval – vagyis az uralkodó által – kapcsolódott Angliához, 1801-ben pedig Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának része lett. Az 1919-1921-es függetlenségi háború után a sziget nagyobbik részén létrejött az Ír Szabadállam – 1937-től a független Ír Köztársaság –, de a többségében protestáns Ulster – ma már Észak-Írország – brit fennhatóság alatt maradt.

A függetlenséget elfogadó mérsékelt, illetve az egész szigetre kiterjedő Ír Köztársaság megteremtését szorgalmazó, radikális írek között másfél évig tartó polgárháború robbant ki, amely az utóbbiak vereségével végződött: ekkor alakult meg az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA).

Észak-Írországban a katolikusok kiszorultak a politikából és a közéletből: a feszültség 1969-ben erőszakba torkollott, ekkor újította fel tevékenységét az IRA. Az összecsapások megfékezésére Londonból csapatokat küldtek Ulsterbe, melyek később hosszú ideig ott is állomásoztak. Az 1972. január 30-i véres vasárnap, amikor brit ejtőernyősök a Derry városában békésen tüntető tömegbe lőttek:

összesen tizennégyen haltak meg, köztük hatan tizenévesek voltak.

Később a protestánsok is önvédelmi csoportokat szerveztek, majd az IRA kettészakadt, az évtizedekig elhúzódó konfliktus alatt

az északír területen mintegy 3600-an haltak meg.

A Sinn Féin 2005. július 28-án utasította a katonai szárnyát, az IRA-t, hogy fejezze be a fegyveres harcokat. Hét évvel később az Új IRA négy radikális köztársaságpárti csoportból alakult meg azzal a céllal, hogy felélessze a fegyveres akciókat. A jelenlegi információk szerint a milíciának több száz tagja van, köztük többen is az egykori IRA-ból csatlakoztak hozzájuk. A szervezet elveti a nagypénteki egyezményt:

eddigi legsúlyosabb terrorcselekménye egy pokolgépes merénylet volt, amelyet három éve követett el Belfastban egy büntetés-végrehajtási tisztviselő ellen.

Az 1998-as megbékélési egyezmény legfőbb vívmányai közé tartozik, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország korábban katonai szigorral őrzött határa hosszú évek óta teljesen nyitott lett.

Az ír kormány folyamatosan figyelmezteti Londont, hogy ha

az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, és emiatt szükségessé válik a határellenőrzés újbóli bevezetése, az a felekezeti erőszak kiújulásához vezethet.

Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, csak Derry, a Londonderry elnevezést a településen sehol nem lehet látni.