Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy társadalmunkban többé senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, sem betegség, sem fogyatékosság miatt, és azon dolgozunk, hogy egymást tiszteletben tartva éljünk egymás mellett
- áll a miniszterelnök által jegyzett közleményben.
Tokió mostanáig azon az állásponton volt, hogy az 1948-tól 1996-ig érvényben lévő eugenikai törvények keretében elvégzett kényszersterilizációk – amelyekkel a „rossz minőségű utódok születését” akarták megakadályozni – abban az időben teljesen törvényesek voltak.
A gyakorlat elsősorban a fogyatékkal élőket és a betegeket érintette, a sterilizálást többnyire műtétekkel, illetve sugárkezelésekkel végezték.
A most elfogadott törvény értelmében, amelynek a tervezetét kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen dolgozták ki,
az áldozatok fejenként 3,2 millió jen (8,2 millió forint) egyszeri kártérítést kapnának.
A kárpótlás kifizetésért felelős bizottság vezetője, Nemoto Takumi munkaügyi, egészségügyi és népjóléti miniszter azt mondta, hogy mindent megtesznek a kárpótlás mielőbbi kifizetése érdekében, mert az áldozatok közül sokan már nagyon idősek.
A kényszersterilizáltak számát mintegy 25 ezerre becsülik.
A most jóváhagyott törvényt számos, az áldozatok által indított kereset előzte meg. A felperesek máris bejelentették, hogy keveslik a megítélt összeget, és mintegy 30 millió jenre (70 millió forint) tartanak igényt.
A kényszersterilizációk mellett mintegy nyolcezer esetben előzetes beleegyezéssel – ám sokak szerint nagy nyomás hatására – végeztek ilyen műtéteket, és majdnem 60 ezer nőt abortuszra vettek rá, örökletes betegségekre hivatkozva.
A törvény a terhességmegszakításon átesett nők kártalanítását nem tartalmazza.
Azok között, akik az abortuszt választották, 10 ezren leprától szenvedtek, őket 1996-ig zárt intézetekben őrizték. Az erre vonatkozó törvényt szintén 1996-ban törölték el, a kényszerelzárással kapcsolatos intézkedésért pedig Tokió korábban már bocsánatot kért.