A bíróság eleinte hét vádlottról beszélt, majd ezt később indoklás nélkül hatra csökkentették. Ennek ellenére az elnök híveiből álló alkotmányozó gyűlés hét politikus mentelmi jogát felfüggesztette. Diosdado Cabello, a testület elnöke bejelentette, hogy Edgar Zambrano, Henry Ramos Allup, Luis Florido, Marianela Magallanes, Simón Calzadilla, Amérigo de Grazia és Richard Blanco ellen hazaárulás és összeesküvés a vád, mert támogatták az április 30-i elbukott felkelést. Cabello arról is beszélt, hogy
hamarosan további három politikus mentelmi jogát is meg fogják vonni.
A magát januárban Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánító Juan Guaidó április 30-án hajnalban katonának látszó egyenruhások gyűrűjében szólított fel kormányellenes megmozdulásokra, azt állítva, hogy a hadsereg az ő oldalára állt. Ennek ellenére nem sikerült eltávolítani az ország éléről Nicolás Madurót, aki pár órával később bejelentette, hogy puccskísérletet hiúsítottak meg.
Fotó: AFP
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett.
A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el egyre jobban, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon.
Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Maduro 2017-ben létrehozott egy kvázi párhuzamos parlamentet, az alkotmányozó gyűlést, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte. Nicolás Maduro az Egyesült Államokat vádolja azzal, hogy hazai ellenfelei felhasználásával akarja őt erővel eltávolítani az ország éléről.
