Az iráni állami Press TV televíziós csatorna hozzátette azt is, hogy az RQ-4 Global Hawk típusú drónt csütörtökre virradóra, Dzsászk kikötővárosa mellett lőtték le, képeket azonban még egyetlen iráni médium sem mutatott be.
Bill Urban, az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó központi parancsnokságának a szóvivője szerda éjszaka kijelentette, hogy aznap egyetlen amerikai légi jármű sem lépett be az iráni légtérbe. Egy magát megnevezni nem akaró amerikai hivatalos forrás azonban újságíróknak alátámasztotta a az iráni hírügynökség állításait.
Múlt héten az Egyesült Államok katonai parancsnoksága megerősítette, hogy az iráni légvédelem megpróbált lelőni egy amerikai drónt, és elismerte azt is, hogy júniusban a jemeni húszi lázadóknak iráni segítséggel sikerült egy másikat megsemmisíteniük.
Szerdán Washington ismét Teheránt tette felelőssé a múlt héten az Ománi-öbölben két tartályhajó ellen elkövetett szabotázsakcióért,
amelynek során az égő hajók legénységét az iráni hatóságok Dzsászkba evakuálták. Az incidens körülményei egyelőre ismeretlenek, Irán pedig tagadja a Fehér Ház vádjait.
Az amerikai védelmi minisztérium az iráni fenyegetésre hivatkozva hétfőn jelezte, hogy még ezer katonát vezényel a Közel-Keletre.
Washington és Teherán között az elmúlt hónapokban nem ez az egyetlen feszültségforrás.
Haszan Róháni iráni elnök szerdán megerősítette, hogy Irán nem hosszabbítja meg a 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt, a szerződés további öt részesének – Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Németországnak, Kínának és Oroszországnak – július 7-éig maradt ideje cselekedni.
Irán korábban már kijelentette, hogy országa a továbbiakban korlátozni fogja a nukleáris megállapodás egyes részeinek teljesítését, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és újraindította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
