A magyar kormányfő a csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Magyarországon nagy támogatást kaptak a választóktól, amellyel meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Hozzátette: azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”.
Arra a kérdésre, hogy a visegrádi országoknak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) van-e esélyük fontos uniós posztra, a miniszterelnök úgy válaszolt, a V4-eknek minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van. Az esélyek jók, „vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Folytatódnak a megbeszélések
Donald Tusk az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsot követően tartott sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Tájékoztatása szerint a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is.
A tagállami vezetők a csúcstalálkozó első, csütörtöki napján egyebek mellett elfogadták az következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Zárónyilatkozatukban a tagországok vezetői elítélték a Ciprus közelében elkezdett „illegális” török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.
A kétnapos EU-csúcs pénteki zárónapján a brit európai uniós tagság megszűnését (Brexit) érintően az uniós tagországok vezetői leszögezték: a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést semmiképp sem tárgyalható újra, de várakozással tekintenek a közös munka elébe Theresa May utódjával. A következő brit kormányfővel a lehető legszorosabb jövőbeli kapcsolatok kialakítására törekszenek. Tusk nyilatkozatában elmondta, el szeretnék kerülni az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, de ettől függetlenül erre a forgatókönyvre is felkészülnek.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület elnöke közölte, hogy a tárgyalás során előrelépést értek el a 2021-2027-es uniós keretköltségvetés kérdésében.
A csúcstalálkozó alkalmával nem született egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll:
A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.
A kormányfő ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta. Hozzáfűzte: úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy „a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért.”
Közölte: a javaslat az volt, hogy most menjenek tovább, és 2050-re is tegyenek vállalásokat. A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. „Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – fűzte hozzá.
A magyar kormányfő kitért arra: volt egy vita a klímacélokkal kapcsolatban a nukleáris energiáról. A magyar álláspont világos: „ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára” – mutatott rá. Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – tette hozzá.
