Közélet

Megalakult az Európai Parlament, szerdán eldől, ki lesz az új elnök

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról. Diplomáciai források szerint Németország és Franciaország is kész támogatni Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött.

Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián.

A brit Brexit Párt képviselői hátat fordítanak az európai himnusz ideje alatt
Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

A Brexit Párt EP-képviselői hátat fordítottak, amikor a parlament alakuló ülésén felcsendült az Örömóda, képviselőtársaik ezt felháborodva fogadták.

Tajani közölte,

szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges.

Sajtójelentések szerint eddig a zöldpárti Ska Keller, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) politikusa jelentette be az indulását.

Az olasz politikus felszólalásában az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Németország és Franciaország is kész lehet támogatni Ursula von der Leyen jelölését

Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére – közölték diplomáciai források Brüsszelben kedden.

Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust, ha arra kerül sor a vasárnap kezdődött, eredetileg egynaposra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó harmadik napján.

Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is. Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására, akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.

Az Egyesült Királyság kilépéséig ismét 751 tagú testület képviselőinek 61 százaléka új, 39 százalékát pedig újraválasztották. A nők aránya 40 százalék, ez az eddigi legmagasabb érték (2014-ben 37 százalék volt).

A legfiatalabb képviselő a dán Kira Marie Peter-Hansen (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82). Az új EP-ben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint korábban, mert a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom nem tudott még frakciót alakítani. Erre bármikor sor kerülhet a jövőben, ha teljesítik a szükséges feltételeket, képviselőik azonban addig függetlennek számítanak. Ez a kilencedik törvényalkotási ciklus az 1979-es első közvetlen választások óta.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek