„Nyomja le a gombot, a többit bízza ránk!”

Nyomja le a gombot, a többit bízza ránk!

– szólt a huszadik század egyik forradalmi vállalatának szlogenje. Ezen a napon, pontosan 165 éve született George Eastman, a Kodak atyja, aki lehetővé tette a fényképezést az átlagemberek számára is. Igaz, az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át a fotókészítés technológiája, azonban a 138 éves, csődeljárást is megélt Eastman Kodak Company mindig talpon van.

George Eastman 1854. július 12-én született a New York-i Waterville-ben. Szüleivel és három lánytestvérével Rochester városába költöztek, később az Eastman-család életet óriási csapások sújtották:

George Eastman nyolcéves korábban édesapját elvesztette, majd tizenhat éves volt, amikor nővére kerekesszékbe kényszerült, később fiatalon elhunyt.

Azáltal, hogy a család kenyérkereső nélkül maradt, már tizenéves korában elkezdett dolgozni, hogy özvegy édesanyját segítse.

Tizennégy évesen egy biztosítótársaságban dolgozott, ahol heti 3 dollárt keresett. Egy évvel később egy másik társaságnál helyezkedett el, de a kevés fizetés miatt esténként könyvelést tanult, hogy feljebb kerülhessen a ranglétrán. Évekkel később, 1874-ben a Rochester Takarékpénztár junior jegyzőjeként dolgozott, ahol a fizetése már a háromszorosára nőtt.

Huszonnégy éves korában Santo Domingóba akart elutazni, és egy kollégája javaslatára eltervezte, hogy dokumentálja az útját az elejétől a végéig. Ehhez egy akkora kamera állt a rendelkezésére, mint ma egy mikrohullámú sütő, melyet egy nehéz állványra kellett volna felszerelnie. A fényképek előhívásához egy sátrat, üvegtartályokat, üveglemezeket és számos eszközt is el kellett volna magával vinnie, de a várva várt útra végül nem került sor.

George Eastman ezért elkezdett azzal foglalkozni, hogyan is lehetne egy mobil eszközt létrehozni és ezáltal egyszerűsíteni a képek elkészítését is. Hitvallása az volt, hogy a fotózásnak a hétköznapok részévé kell válnia, vagyis ahogy fogalmazott:

olyan könnyűvé kell tenni a fényképezőgépet, mint amilyen a ceruza.

Napközben dolgozott, éjjel pedig kísérletezett az anyja konyhájában. Édesanyja visszaemlékezése szerint fia minden éjjel annyira fáradt volt, hogy ruhában a padlón, a konyhai tűzhely mellett aludt el. Három évnyi kísérletezgetés után, 1880-ban megalkotta az úgynevezett szárazlap-formulát, mellyel már nagy mennyiségben lehetett képeket készíteni, és bemutatta a mindenki által könnyen kezelhető Kodak-kamerát is.

A kézi kamerába a korabeli gépekhez képest jóval több, száz felvételre elegendő nyersanyag állt rendelkezésre. A gép filmmel együtt 25 dollárba került, amely fele annyi volt, mint a korabeli gépek ára.

1880-ban a találmányát szabadalmaztatta, egy évvel később Eastman és Henry Strong megalapították az Eastman Dry Plate Companyt, Eastman pedig lemondott a korábbi állásáról, hogy teljes idejét saját cégének szentelhesse. A cég később Eastman Kodak Company néven vált világhírűvé. Az üzleti modell lényege az volt, hogy

a betelt filmet a géppel együtt vissza kellett juttatni Kodakhoz, 10 dollár munkadíj megfizetése után a cég postával küldte vissza az újra használható üres gépet, és az elkészült képeket az ügyfélnek.

Olcsóbbá vált a fotózás

Az új találmánynak köszönhetően a fényképezés olcsóbb lett, és egyre szélesebb rétegekhez jutott el. A vállalat 1885-ben piacra dobta a filmtekercset, és a hozzávaló kamerát, később a Kodak 1900-ban bemutatta Brownie kamerát;

az egydolláros gépből több tízmillió darabot adtak el, és ennek többszörösét a 15 centes filmtekercsből.

Az első színes film, a KodaChrome 1935-ben került a boltokba, majd egy évvel később az első mozgóképet rögzítő kamera, a Cine-Kodak, az ötvenes években pedig a már zsebben is elférő fényképezőgépeket, a Starmaticot, majd az Instamaticot is meg lehetett vásárolni.

https://www.youtube.com/watch?v=XTGgaKgEgAE

A nyolcvanas években a cég beszállt a Polaroid-típusú instantgépek gyártásába is. A Kodak gépei azonban olyannyira hasonlított a Polaroid Corporation termékeihez, hogy az pert indított a Kodak ellen, amelyet Eastman vállalata el is veszített. Az Eastman Kodak 2012-ben leállt a digitális fényképezőgépek és egyéb kiegészítők gyártásával, a fotózásról a cég a nyomdaiparra állt át.

Nem ismerték a fotózás atyját

Eastman egész életében visszafogott emberként volt elkönyvelve, aki kerülte a nyilvánosságot: paradox módon a Kodak alapítójáról, akinek neve a fotózás szinonimája volt, szinte alig készült fénykép. Rochesterben, ahol haláláig élt, úgy tudott végigmenni a főutcán, hogy szinte senki sem ismerte fel. Az Egyesült Államok egyik legtehetősebb üzletembereként egy bőkezű filantróp is volt:

jelentős összegeket fordított az afroamerikaiak oktatására a Hampton és a Tuskegee egyetemen keresztül. Eastman egyik nagy adománya az volt, amikor 1924-ben 30 millió dollárt fizetett a rochesteri egyetemnek,

ami után azt mondta: „Most már jobban érzem magam”.

Nem házasodott meg, és nem is volt családja, 1925-ben vonult vissza a vállalatvezetéstől, majd idősebb korában súlyos betegség támadta meg: fájdalmas gerincbetegsége miatt tolókocsiba kényszerült, amit nem tudott elfogadni. Eastman lelőtte magát, búcsúlevelében azt írta: „Elvégeztem a dolgomat. Miért várjak?” A milliomos üzletember 77 éves volt.