Közélet

Percenként 34 ezer műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe

Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában – hívta fel a figyelmet a hétvégén a Természetvédelmi Világalap (WWF), hozzátéve, hogy összességében tehát több mint félmillió tonna műanyag kerül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktengerbe évente.

A WWF elemzése szerint egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban, ami részben arra utal, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével.

Több mint 40 tonna műanyag hulladékot gyűjtöttek össze 25 nap alatt a Csendes-óceánból Hawaii és Kalifornia között – adta hírül a CNN. Az Ocean Voyages Institute környezetvédő csoport az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétsziget hulladékának egy részét gyűjtötte be.

Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét – idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.

A szakértő szerint a Földközi-tenger szennyezését nemcsak a természet, hanem a gazdaság is megszenvedi. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.

Fotó: Biosphoto / André Maslennikov

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják. A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti. Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.

Műanyagmentesen

Mint arról cikkeztünk, hétfőn startolt el a Plastic Free July (Műanyagmentes Július) elnevezésű kezdeményezés, melyet Ausztráliában indítottak útjára még 2011-ben, mára pedig az egész világon elterjedt.

Tavaly több mint 120 millió ember vett benne részt, közel 170 országból.

Az akciót a lassan lebomló műanyagok pusztító környezetkárosítása miatt hívták életre. A kezdeményezés lényege, hogy az egyszerhasználatos műanyagok használatát a cégek, a vendéglátóhelyek, a rendezvények és a magánszemélyek legalább egy hónapig mellőzzék.

környezetszennyezés műanyag palackok természet
Kapcsolódó cikkek