Közélet

Több mint másfél fokkal nőtt a hőmérséklet a szárazföldön az iparosodás kezdete óta

Több mint 1,5 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet a szárazföldön az iparosodás kezdete óta, ez kétszerese a globális átlagnak, amely az óceánok vízfelszíne fölötti hőmérsékletet is magában foglalja – derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) csütörtökön Genfben közzétett legújabb jelentéséből.

A Klímaváltozás és szárazföld című jelentésükben az ENSZ-testület tudományos szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a világnak szembe kell néznie a szárazság, az erdő- és bozóttüzek, az örökjég olvadása és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága kockázatával. „A hőmérséklet növekedésével az előre jelzett kockázatok egyre súlyosabbak lesznek” – figyelmeztetnek a kutatók, akik azt vizsgálták, milyen kölcsönhatásban van a globális felmelegedés és a földhasználat egy ártalmas körforgás révén.

Ez a körforgás felgyorsult. Egyre növekszik az emberek tányérján lévő ételeket is érintő klímaváltozás veszélye

– hangoztatta Cynthia Rosenzweig, a jelentés egyik szerzője.

Az ember a Föld szárazföldi, jég által nem borított területeinek több mint 70 százalékát használja közvetlenül, ezen terület mintegy egynegyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt. Ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót egy jóval melegebb jövőtől – hangsúlyozzák a jelentés készítői.

A globális felmelegedés egyre inkább érezteti negatív hatásait a természetre és az emberiségre nézve egyaránt, azonban a század közepére képesek lehetünk 1,5 fokban maximálni a hőmérséklet-emelkedést – írja a Science című tudományos folyóirat. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kor­mányközi Testülete által frissen publikált tanulmányban az áll, hogy ehhez csaknem egymilliárd hektáron kell fát ültetni világszerte.

A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és más földhasználat az emberi tevékenység által előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23 százalékáért felelős, alig kevesebbért, mint amennyi a személyautók, teherautók, hajók és repülők emissziójának rovására írható – derül ki az 53 ország 107 tudósa részvételével készített dokumentumból.

A kutatók növényalapú étrendet és kevesebb hús fogyasztását javasolják, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét és fenntartható használatra alkalmas földterületeket szabadítana fel.

Kiemelték az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló erőfeszítések fontosságát is. A becslések szerint az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok 8 százaléka származik azon élelmiszerek előállításából, amelyek vagy már el sem jutnak a fogyasztókhoz, vagy a szemétben végzik. Ez az előállított élelmiszerek 25-30 százaléka.

A talaj remek „szénelnyelő”

Az IPCC kiemelte azt is, hogy a helyi termelőket, közösségeket és őslakos csoportokat is be kell vonni fölterületeik jobb, fenntartható kezelésébe. Ennek fontos része a szerves anyagok használata a talaj széntartalmának növeléséhez.

A talaj ugyanakkor remek „szénelnyelő”, ugyanis kivonja a levegőből az üvegházhatású gázokat. 2007 és 2016 között a mezőgazdaság és az erdészet évente 5,7 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a levegőbe, de 12,3 milliárd tonnát vont el belőle.

A természet ezen ajándéka korlátozott. Nem fog örökké tartani

– figyelmeztetett Luis Verchot, a kolumbiai Nemzeti Trópusi Mezőgazdasági Központ kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az élelmiszerellátás várhatóan bizonytalanabbá válik a szélsőséges időjárási jelenségek erejének és gyakoriságának növekedésével. Az élelmiszerellátási problémák kockázata a mérsékeltről magasra emelkedik alig néhány tized Celsius-foknyi melegedéssel, ami a következő 10-30 évben bekövetkezhet. Újabb egy Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel pedig magasról nagyon magas kockázatúra változhat.

Fotó: AFP

A tudósok sokáig úgy vélték, a magas légköri szén-dioxid-szint egyik előnye lehet, hogy serkenti a növények növekedését, ezáltal a világ zöldebbé válhat – fejtette ki Rosenzweig.

Több tanulmány azonban rámutatott arra, hogy a magas szén-dioxid-szint csökkenti a fehérjék és más ásványi anyagok jelenlétét számos termésben.

Kísérletek során bizonyították, hogy megemelkedett szén-dioxid-tartalmú levegő hatására a búzának 6-13 százalékkal kevesebb lesz a fehérje, 4-7 százalékkal kevesebb a cink- és 5-8 százalékkal kevesebb a vastartalma – mondta a kutató.

Jobb mezőgazdálkodási technikákkal ugyanakkor esély van a globális felmelegedés elleni harcra és arra, hogy a szén-dioxid-szennyezettség mértéke a jelenlegi érték 18 százalékára csökkenjen 2050-re – olvasható a jelentésben. Ráadásul ha az emberek megváltoztatják táplálkozási szokásaikat, csökkentik a vörös hús és növelik a növényalapú táplálékok – gyümölcsök, zöldségek és magok – arányát, az évszázad közepére a jelenlegi emisszió újabb 15 százalékkal csökkenhet.

Gyors változtatások kellenek

A legtöbb előrejelzési modell szerint a világ trópusi területein „soha nem látott klímakörülmények alakulhatnak ki a 21. század közepére” a jelentés szerint.

A világ vezető politikusainak várhatóan a szeptember 23-i ENSZ klímacsúcson, New Yorkban kell reagálniuk az IPCC eredményeire.

A testület októberben arra figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti hőmérséklethez képest átlagosan 1,5 Celsius-fokban történő korlátozása „csak gyors, messzire ható és korábban példátlan változtatásokkal” lehetséges. A 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény „jóval” két Celsius-fok alatt tartaná a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti átlaghoz képest.

A jelentést ismertető genfi sajtótájékoztatón az újságírók megkérdezték a kutatókat, hogy a klímaváltozás miatt változtattak-e étkezési szokásaikon, a jelenlévők fele igennel válaszolt.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén – derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentéséből.

 

IPPC ENSZ klímaváltozás
Kapcsolódó cikkek