Boris Johnson miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére, miután az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból.
Az utóbbi törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson többször is határozottan leszögezte, hogy erre nem hajlandó, és a rendezetlen Brexitet tiltó törvény szerda esti elfogadása után előrehozott választásokat kezdeményezett. Ennek elfogadásához 434 voksra lett volna szükség, ám csak 298-an szavaztak az indítványra.
Az ellenzéki törvénytervezet tárgyalása pénteken a felsőházban folytatódik. Ott azonban a Lordok Házának Brexit-párti tagjai a jelentések szerint arra készültek, hogy a vitát módosító indítványok tömegével addig húzzák, amíg végül nem marad idő a törvény végleges változatának kihirdetésére.
Hogy a kormány a PA jelentése szerint bekövetkezett pálfordulását mi váltotta ki, azt egyelőre nem lehet tudni – írta a jelentést ismertető német és osztrák hírügynökség.
A kormánynak azonban az ellenzék támogatására is szüksége van ahhoz, hogy október 15-re előrehozott választásokat írhasson ki, és ezt Johnsonnak szerdán nem sikerült megszereznie.
Így nem kizárt, hogy a brit kormány jövő hétfőn másodszor is megpróbálkozik azzal, hogy megszerezze a kétharmados többséget az előrehozott választások kiírásához.
A forrását nem megjelölő csütörtök hajnali jelentés szerint a Boris Johnson vezette konzervatív párti kormány megegyezett az ellenzékkel, hogy a Lordok Házában (a felsőház) nem fogja eljárási trükkökkel akadályozni a törvénytervezet jóváhagyását.
