A kurd nők évek óta helytállnak, Erdoğannak sem teszik le a fegyvert

Számos női kurd fegyveres csoport vette fel a harcot az Iszlám Állam (ISIS) terroristái ellen, az egyik legnagyobb nemzeti kisebbséghez tartozó fegyveres csoportok évtizedek óta harcolnak a közel-keleti konfliktusokban, és az elmúlt napokban a török hadsereg és a vele szövetséges szíriai csoportok ellen is fegyvert fogtak.

Törökország azt követően indította el az Észak-Szíria elleni offenzíváját, hogy Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette az amerikai csapatok kivonását a térségből. Az október 9-én megkezdett bombázások és fegyveres konfliktusok óta becslések szerint

legalább 38 civil halt meg, és több százra becsülik az elesett kurd fegyveresek számát.

A civil áldozatok egyike

a 35 éves Hevrin Hálaf, aki a Szíriai Jövő párt főtitkára és a Szíriai Demokratikus Tanács egyik vezetője volt. A tanács szerint a Törökország által támogatott milicisták sofőrével együtt kirángatták az autójából, és kivégezték.

A polgárháború és az iszlamista terrorcsoportok is évek óta destabilizálták az egyébként etnikailag is forrongó térséget. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az offenzívának az a célja, hogy „elhárítsa a Törökország déli határán fenyegető terrorveszélyt”. Törökország azt is közölte, hogy az amerikai hadsereg felfegyverezte és kiképezte a kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) az Iszlám Állam ellen. Ez pedig kellő indok Törökországnak, hogy a kurdok ellen is betörjön Észak-Szíriába.

A világ legnagyobb állam nélküli nemzete

A kurd területeken osztozó államoknak évtizedek óta súlyos feszültségek okoz az őslakos kisebbséggel való felemás viszony. A The Connversation tudományos oldal cikke szerint Kurdisztán „a világ legnagyobb állam nélküli nemzete”:

körülbelül 35 millió kurd él a hegységek által tagolt régióban, amely Törökország, Irán, Irak, Szíria és Örményország területén húzódik.

Az I. világháború után Nagy-Britannia és Franciaország között létrejött a Sykes–Picot-egyezmény értelmében felosztották egymást között az összeomlás szélén álló Oszmán Birodalom egy részét, és létrehozták a gyarmati protektorátusokat. Később a gyarmati státuszból önállósodott Irakban és Szíriában a kurdok félautonóm régiókat hoztak létre, de a független Iránban és Törökországban továbbra is a központi kormányzat fennhatósága alatt kell élniük.

A kurdok a mai napig Iránban és Törökországban is harcolnak a függetlenségükért: mindkét ország terrorista csoportoknak tekinti a kurd kisebbségi szerveződéseket, és a teljes kurd lakosság jogait elnyomja

– írja a portál.

Feminista harcosok

A kurd harcosok kulcsfontosságú partnerei voltak az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten: 2003 és 2017 között részt vettek Szaddám Huszein korábbi iraki elnök rezsimjének megdöntésében, harcoltak az Al-Káida ellen, és kiszorították az Iszlám Államot Észak-Irakból és Szíriából is.

Ezekben a harcokban a kurd nők is részt vettek, akárcsak Kara Fatima Khanum kurd fejedelemnő idején a 19. században az Orosz Birodalom elleni ütközetekben.

A Közel-Keleten a kurd nők a régióhoz képest mindig is emancipáltabbak voltak, és az elsők között fogtak fegyvert: a 17. században egyedülálló módon a kurd nők „szabadon ingáztak hidzsáb nélkül” – ezt Pietro Della Valle római író jegyezte fel a térségben tett utazásán: „Minden probléma nélkül kapcsolatba lépnek a kurd férfiakkal és külföldiekkel is” – írta.

Az 1978-ban alapított nacionalista és marxista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) a török ​​állam egyik ellensége lett, egyben a közel-keleti feminista mozgalmak egyike úttörője is. A terrorcsoportként számon tartott párt 1987-ben tartotta meg első nőjogi kongresszusát, amelyben a PKK társalapítója, Sakine Cansiz – akit 2013-ban meggyilkoltak – javasolta, hogy a „mindenkire érvényes felszabadítás” terjedjen ki a nőkre is.

Irak és Szíria autonóm kurd régióiban a nők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak. Ráadásul az iraki kurd regionális kormányzatban a nők aránya (30 százalék) nagyobb, mint az Egyesült Királyságban (20 százalék).

Harc a rezsimek és a terroristák ellen

Korábban az ISIS a szunnita kalifátust kiépítéséért Irakot és Szíriát is megtámadta, és a kurd nők mindkét országban fegyvert fogtak a terroristák elleni harcban. Az iszlamisták a többi között a jazidi vallású kurdokat is lerohanták. A szélsőségesek a nemzeti és vallási kisebbséget is potenciális ellenségnek tekintették:

több mint 9 ezer embert megöltek, és több ezer nőt adtak el szexrabszolgának, azonban több nő is fegyveres ellenállásba kezdett.

Több száz, egykor az ISIS fogságában, szexrabszolgaként szenvedő nő csatlakozott a Nap Hölgyei iraki fegyveres csoporthoz, amely célul tűzte ki, hogy az írmagját is kiirtsa a terrorszervezetnek, amely brutálisan megkínzta őket, és életüket sok esetben örökre tönkretette. A kiszabadult foglyok iszonyatos dolgokról számolnak be: számos gyermeket szültek a terroristáknak, s megtörtént, hogy amikor az éhes újszülött sírni kezdett, a terrorista lefejezte a kisbabát. A szexrabszolgákból lett katonákról dokumentumfilmet (The Sun Ladies) és játékfilmet (Girls of the Sun) is készítettek már.

https://www.youtube.com/watch?v=Jc0fTQrdoKw

A Közel-Keleten a kurd harcosok 30 százalék nő, több mint 25 ezer kurd nőt telepítenek Szíriába a Női Védelmi Egységek (YPJ) részeként. A női fegyveres csoport 2012-ben vált ki a Népvédelmi Egységekből. A YPJ katonái évek óta részt vesznek a szíriai konfliktusban, és jelentős ellenállást képviselnek az ISIS-szel szemben.

Az Iszlám Állam szerint pokolra kerülnek azok a harcosok, akik női fegyveresek által esnek el. A Női Védelmi Egységek tagjai hangosan hirdetik, hogy „az ISIS fél a lányoktól”. Az iszlám szélsőségesek úgy tartják, hogy ha egy nő öli meg őket, akkor nem jutnak a mennyországba, ahol egyébként szűz lányok várnak rájuk.

Korábban bejárta az internetet az a felvétel, amelyen egy kurd mesterlövész éppen elsüti a fegyverét. Sőt, a nőt majdnem fején eltalálja egy ellenséges golyó, de a felvételen nyelvét kinyújtva mosolyog az egészen, majd fedezékbe húzódik.

https://twitter.com/_Hamzako/status/879704959964532741

Végjáték?

A női harcosok együtt küzdöttek a férficsapatokkal is, és amióta kiszorították az északi területekről az Iszlám Állam csapatait, az általuk ellenőrzött területek adminisztrációjába és a döntéshozó testületekbe egyre nagyobb arányba kerültek be. Ezekben percekben azonban a török offenzíva továbbra folytatódik Észak-Szíriába: az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) szerint a török ​​bombázás vízszivattyúkat, gátakat, erőműveket és olajmezőket sújtott. Az UNHCR felhívta a figyelmet, hogy emberek ezrei veszíthetik el az ivóvízhez való hozzáférést.

Nemrég a Damaszkusszal szövetséges orosz haderő katonákat vezényelt Északkelet-Szíriába az előrenyomuló szíriai kormányerők, illetve a török hadsereg és szövetségesei közé, hogy egyrészt kitöltse az amerikai kontingens távozása miatt keletkezett űrt, s elejét vegye Ankara és Damaszkusz fegyveres összecsapásának. A török elnök azonban közölte: „Amit elkezdtünk, azt végig is visszük.” Hozzátette még, hogy Ankara nem áll el a katonai beavatkozástól, „bárki bármit is mond”.