A 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedések hatályát 2020. november 14-ig szólóan hosszabbították meg. A tájékoztatás szerint az intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása 25 olyan, jegyzékbe vett, hivatalos tisztséget betöltő emberrel szemben, akik felelősek Venezuelában az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.
Az intézkedések közös alapokon nyugvó, demokratikus megoldások kialakítását hivatottak ösztönözni annak érdekében, hogy az országban politikai stabilitás alakuljon ki, és lehetővé váljon, hogy Venezuela kielégítse a lakosság sürgető szükségleteit. A célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra – közölték.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.
