A visegrádi négyek támogatásukról biztosították a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz csütörtöki prágai találkozójukon. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia meggyőződése, hogy az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és biztonságához – mondta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki szintén részt vett a tanácskozáson, leszögezte:
az EU-nak stratégiai érdeke, hogy sorait a balkáni országokkal bővítse.
„A Nyugat-Balkánt európai uniós tagállamok veszik körül. Stratégiai érdekünk behozni a régiót az EU-ba”
– közölte Várhelyi. Hozzátette: az új Európai Bizottság ezt egyik kiemelt feladatának tekinti.
„Magyarország számára mindig is prioritás volt a nyugat-balkáni térség közelebb hozása az Európai Unióhoz, és majdani csatlakozásának előkészítése” – mondta Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a találkozó után.
Közölte: a találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a nyugat-balkáni térség uniós csatlakozásával összefüggő legfontosabb feladatokat.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsősorban biztonsági kérdés a térség csatlakozása az EU-hoz.
Mi biztonságban akarunk élni, és szeretnénk, hogy szomszédjaink is biztonságos országok legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán nyitott kérdései az uniós csatlakozással kapcsolatban rendeződjenek
– mutatott rá Magyar Levente.
Elmondta, hogy az integrációt magyar gazdasági szempontból is támogatják, mivel a szomszédos országok „az erős magyar vállalatok természetes és legközelebbi terjeszkedési területét jelentik”.
A jószomszédsági kapcsolat is fontos szempont, amely nemzetpolitikai vetülettel bír, hiszen az érintett térségben a több százezer magyar él – közölte az államtitkár.
Az államtitkár kulcsországnak nevezte Szerbiát. Kifejtette: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt tíz évben rendkívül jól alakultak, és közös érdek az együttműködés intenzitásának további fokozása.
Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország mihamarabb bekerülhessen az Európai Unióba
– hangsúlyozta
Magyar Levente. Kifejtette: Európa biztonsága és vitalitása szempontjából kulcskérdés az egész nyugat-balkáni térség integrációja.
Az részletkérdés, hogy az egyes államok mikor kerülnek be az EU-ba – tette hozzá.
Nagyon határozott magyar elképzelés, hogy azok az országok, amelyek előbbre vannak ebben a folyamatban, tehát Szerbia és Montenegró, az évtized közepéig csatlakozhassanak az EU-hoz
– mondta az államtitkár.
Miután Várhelyi Olivér lett az Európai Unió bővítési biztosa, a kérdésében komoly előrelépés, minőségi változás történt.
A megfelelő javaslatokat Várhelyi Olivér az elmúlt hetekben már be is nyújtotta. A V4-ek segítenek abban, hogy a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatos politikai akadályok mielőbb elháruljanak – jegyezte meg Magyar Levente.
A prágai tárgyalások után a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nyugat-balkáni Alap közötti együttműködésről.
A Nyugat-balkáni Alapot 2015-ben hozták létre a visegrádi négyek a balkáni országok megsegítése céljából. A Nemzetközi Visegrádi Alap 2000-től működik, és legfőbb küldetése a visegrádi országok közötti regionális együttműködési projektek támogatása.
