Július 28-án rendezik meg szerte a világon a hepatitis világnapját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten kezeli a jelentős közegészségügyi kockázatot jelentő megbetegedést felszámolását, melyet az Egészségügyi Világszervezet 2030-ig tűzött ki célul – közölte a hivatal.
A máj idült vagy gyulladásos megbetegedéséért és a máj eredetű halálozások majdnem feléért felelős vírusos hepatitis a világon a hetedik legfontosabb halálokok között szerepelt 2013-ban, évente 1,4 millió ember halálát okozva.
Magyarországon 50 ezer fertőzőképes HCV fertőzött él. A krónikus megbetegedések a legtöbb esetben tünetmentesek, kezelés nélkül pedig lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá. A betegek többsége nem is sejti, hogy vírushordozó, és sok esetben a fertőzés forrása sem azonosítható.
A hepatitis visszaszorítása érdekében Magyarország számos sikeres beavatkozással büszkélkedhet:
A hepatitis B elleni védőoltás 1999 óta része a Nemzeti Immunizációs Programnak, az általános iskolába járó gyermekek iskolai kampányoltás keretében kapják meg. Az átoltottság évek óta 99 százalékos.
Jogszabályban meghatározott keretek között minden HCV fertőzött betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Mindez 2011 óta az elektronikusan elérhető Hepatitis Regiszteren keresztül történik.
Hazánkban, a régióban az elsők között, 2015 óta minden HCV fertőzött beteg számára hozzáférhető a legmodernebb, rendkívül hatékony nyolchetes interferon-mentes gyógyszeres terápia, melyre évente mintegy 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Azon betegek, akik nem tudtak az interferonmentes-terápiával meggyógyulni, illetve azon genotípusú betegek, akiknek a kezelésére a korábbi készítményekkel nem volt mód, a már szintén rendelkezésre álló és a társadalombiztosítási támogatásba befogadott új terápiáktól várhatják a gyógyulás esélyét.
2018-ban Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere szakemberek bevonásával létrehozta a nemzeti hepatitis bizottságot, amely összefogja a HCV teljeskörű felismeréséhez és felszámolásához szükséges szakmai intézkedéseket.
Nem csak a terápiára, de a szűrésekre is nagy hangsúlyt fektet a kormány. A Nemzeti Hepatitis Intézkedési Terv kockázati csoport alapú szűrésre tett javaslatot, elsőként az egészségügyi dolgozók körében. A fokozott kockázattal járó műtéti beavatkozást végző szakemberek körében 5 évente, a többi egészségügyi dolgozó esetében 10 évente kell szűrővizsgálatot végezni.
Erre tavaly 400 millió forintot biztosított az állam, a szűrőprogram folytatására pedig idén 600 millió forint összegű forrás áll rendelkezésre.
Eddig közel 106 ezer orvost, asszisztenst, védőnőt, gyógyszerészt vizsgáltak meg.
A szűrésen túl a pozitív eredménnyel rendelkező egészségügyi dolgozók korszerű kezelése is térítésmentes. A hatékony terápiák és a szűrőprogramok segítségével a hepatitis C betegség gyakorlatilag véglegesen legyőzhetővé válik majd. Jelenleg a legnagyobb feladat a fertőzött, de tünetmentes betegek felkutatása.
