A járvány idején a háztartások negyede vásárolt új számítástechnikai eszközt
Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságot is. A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában nemcsak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.
Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és a diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), az e-mail (54 százalék), valamint Facebook-csoportok segítségével tartották a kapcsolatot. A világszerte kiugróan népszerű Zoomot most csak a megkérdezettek 28 százaléka említette. A digitális kapcsolattartás, úgy tűnik, sok esetben bevált, a szülők 43 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44 százalékuk pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad. A válaszokból az derült ki, hogy a kapcsolattartásra használt appokon túl jellemzően két-három olyan alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében.
A gyermekek 51 százaléka laptopot, 25 százaléka asztali számítógépet, 14 százaléka mobilt, majdnem 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64 százalék). Ezen elektronikus eszközök valamelyikéből a megkérdezettek negyedének kellett újat vennie: közülük 55 százaléknak azért, mert vagy nem volt otthon, vagy ha volt is, nem elég, 28 százalékuknak pedig azért, mert a meglévő már régi és elavult volt. A válaszadók 61 százalékának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: fej- vagy fülhallgatót, egeret, webkamerát, mikrofont vagy nyomtatót vásárolt. Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, ám a válaszadók 63 százaléka úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket.
Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125 ezer, új kiegészítőkre pedig 32 ezer forintot költöttek a megkérdezettek. A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, a futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2 százaléka üzletben, kicsit több, mint 1 százaléka pedig online igényelt.
A megkérdezettek közel 47 százaléka mondta, hogy többet használta a bankkártyáját. Mi több, 45 százalékuk úgy véli, hogy a járványhelyzet után is a mostanihoz hasonló gyakorisággal fogják használni az elektronikus fizetési megoldásokat.
A megkérdezettek
28
százaléka használta
a Zoomot kapcsolattartásra
