Bíznak a védőoltásban a magyarok

A szakértők véleménye egyelőre megoszlik arról, elérhető lesz-e egyáltalán vakcina a Covid–19 ellen, és ha igen, mikor, melyik készítmény lesz a befutó. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége (AIPM) országos közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak a koronavírus elleni vakcináról és más védőoltásokról, s milyen nem kötelező vakcinát adattak be maguknak eddig. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: az innovatív gyógyszeripar megfeszített erővel dolgozik, hogy kifejlessze a Covid–19 elleni vakcinát, amelynek hatékonyságát megtöbbszörözheti, ha a lakosság elfogadóan viszonyul az új fejlesztésű gyógyszerekhez. Az AIPM adatai szerint a vírushelyzet e tekintetben pozitív eredményeket hozott: az emberek jobban bíznak az innovatív gyógyszerekben, amit az is mutat, hogy a magyarok elsöprő többsége az új vírus elleni hatékony vakcina kifejlesztésére számít. Ezt a bizalmat nemcsak az elmúlt néhány hónap alapozta meg, hanem az innovatív gyógyszerek több évtizedes fejlődése is, amelynek eredményeként egyre hatékonyabban kezelhető számos súlyos betegség, és mind az életminőség, mind a várható élettartam korábban elképzelhetetlen mértékben növekedett.

Az AIPM kutatásának eredményei szerint a magyarok egyharmada (32 százalék) gondolja, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz mindenki számára a koronavírus elleni vakcina hazánkban, 50 százalékuk szerint egy év múlva, 16 százalékuk pedig úgy véli, hogy két év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka gondolja, hogy egyáltalán nem lesz vakcina. Miközben a vakcina kifejlesztésében mindenki bízik, a megkérdezettek mindössze 55 százaléka jelezte, hogy nagy valószínűséggel beadatná magának.

Az AIPM országos kutatásában azt is felmérték, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak ezek közül. A ma­gyarok többsége (64 százalék) még nem adatott be magának nem kötelező védőoltást. Kimagaslóan a leggyakoribb az influenza elleni (29 százalék), amelyet a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni (9 százalék) és a járványos agyhártyagyulladás elleni (4 százalék) védőoltás követ a listán. Azok körében, akik élnek a nem kötelező védőoltásokkal, legjellemzőbb az éves gyakoriság (44 százalék), és csak 5 százalék jelezte az évente többszöri alkalmazást. Az emberek harmada (33 százalék) öt évnél is ritkábban, 12 százalék kétévente, 7 százalék pedig ötévente adat be magának nem kötelezően előírt vakcinát.

Magyarországon példaértékű az életkorhoz kötött védőoltások rendszere, minden gyermek tizenkét különböző fertőző megbetegedés ellen kap kötelezően térítésmentes vakcinát. Az AIPM kutatása szerint a nem kötelező oltások vonatkozásában van még lehetőség a további fejlődésre, ezért tovább kell erősíteni a lakosság vakcinákba vetett bizalmát a járványok elleni sikeres védekezés érdekében – tette hozzá az AIPM igazgatója.

Bejegyezte az első vakcinát Oroszország

Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy a világon elsőként bejegyezték az orosz koronavírus-vakcinát. Az oltóanyagot két részletben az egyik lánya is megkapta, akinek néhány nap után lement a láza, és magas a szervezetében az antitestek száma. A lehető leghamarabb megkezdik a tömeggyártást, az oltásra pedig önkéntes alapon lehet jelentkezni. | VG