Nagyon nagy a baj Ausztriában: dönteniük kell az ott dolgozó magyaroknak, 2050 a végső határidő – "Kevés élet lesz"
Több területen is változtatásokra van szükség, különben Ausztria egyes régiói elnéptelenednek – mutatott rá Johannes Kopf, az AMS (Arbeitsmarktservice) igazgatósági tagja, aki szerint például Mürzzuschlagban, akár 20 százalékkal is visszaeshet a dolgozók száma.
A RádióHU összefoglalója alapján a helyzet kezelése érdekében az egyik legfontosabb lépés a szakképzés vonzóbbá tétele, valamint a nők és idősebbek nagyobb arányú bevonása a munkaerőpiacra. Emellett a bevándorlók, különösen az ukrajnai menekültek és más menedékkérők integrációja is fontos.
„Aki nem akar külföldieket, annak magának kell majd tovább dolgoznia” – mondta szókimondóan Kopf.
A munkaerőhiány leginkább Karintiát és Burgenlandot sújtja majd, ahol a foglalkoztatottak száma 2050-re több mint 12 százalékkal csökkenhet. Stájerországban 9 százalékos visszaesés várható, míg Tirolban és Salzburgban is 10 százalék körüli csökkenéssel számolnak.
Egyedül Bécsben prognosztizálnak növekedést, köszönhetően a folyamatos bevándorlásnak.
Ausztria lakossága elfogy, ha nem fogad migránsokat
A Statistik Austria osztrák statisztikai hivatal előrejelzései szerint 2050-re az átlagos várható élettartam 85 év körül alakul, miközben a születési ráta továbbra is alacsony, mindössze 1,3 százalék körül marad. Ez a tendencia tovább súlyosbíthatja a munkaerőhiányt, ugyanis egyre kevesebb fiatal lép a munkaerőpiacra.
Az osztrák munkaerőpiac előtt álló kihívások jelentős társadalmi és gazdasági változásokat vetítenek előre. A szakértők szerint csak átfogó reformokkal, a szakképzés fejlesztésével, a munkaerőpiac szélesítésével és a bevándorlók integrációjával lehet enyhíteni a várható munkaerőhiányt – foglalta össze az híroldal.
Sorra utasítják ki a külföldieket Ausztriából
Csaknem kétezer embernek kellett kényszerből elhagynia Ausztriát 2026 első negyedévében, és további közel 1 700-an önként távoztak az országból, miközben 1 074 új menedékkérelmet nyújtottak be – derül ki a hétfőn publikált idegenrendészeti adatokból.
A jelentés szerint az év első három hónapjában összesen 1 882 külföldit utasítottak ki kényszerrel az országból, közülük 1 658-at ki is toloncoltak. Más európai uniós államok 423 esetben vállalták az érintettek átvételét, tényleges átadásra azonban csak 224 alkalommal került sor. Ezzel párhuzamosan Ausztria 425 ügyben ismerte el saját illetékességét, de ténylegesen mindössze 119 személyt fogadott be így az országba.
Gerhard Karner belügyminiszter az adatokat értékelve közölte:
naponta átlagosan 40 illegálisan tartózkodó külföldi hagyja el Ausztriát, ami az első negyedévben több kitoloncolást jelentett, mint ahány új menedékkérelmet benyújtottak.
Az önkéntes távozások száma 1693 volt, ezek több mint feléhez a hatóságok támogatást nyújtottak. Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes nemzetiségek között: az 529 érintett szlovák állampolgár közül mindössze 30 távozott önként, a 322 magyar esetében pedig csak 23. Ezzel szemben a szírek körében mindössze 11 kényszerintézkedés történt, miközben 268-an önként hagyták el az országot.
Az uniós polgárok és a kedvezményezettnek minősített, EU-n kívüli országokból érkezők kiutasítása, illetve a tartózkodási engedélyek megvonása terén a román, a szlovák és magyar állampolgárok voltak a leginkább érintettek.
